Egy ruha, mely a szövetekbe épülve képes hordozóját átalakítani a sebezhetetlen és legpusztítóbb élő fegyverré. Ismét magunkra ölthetjük a Nanoruhát, hogy rendet vágjunk a New Yorkot megszálló idegenek és a káoszt kihasználva hatalomra szert tevő nagyvállalat között.
New York lakosságának nagy része halott az idegen vírus által okozott fertőzés végett, a túlélők a metróállomásokon és az óvóhelyeken igyekeznek meghúzni magukat, amíg az evakuáció nem kezdődik meg. Rendfenntartó erők híján a helyi nagyvállalat, a CryNet Systems vonultatja ki C.E.L.L. osztagait az utcára és veszi át a kormányzást. Egy ember maradt a városban, Dr. Gould, aki képes lehet a Manhattan vírus ellenszerét kifejleszteni, éppen ezért egy haditengerészeti osztag, egy tengeralattjáró fedélzetén próbál meg belopakodni a város partjaihoz, ám sikertelenül, a hajó találatot kap és a főszereplő, Alcatraz félholtan sodródik a partra.
A korábbi részben megismert Prophet bukkan rá Alcatraz összezúzott testére, és mivel maga is megfertőződött a vírus által, így hamarjában meghozza a döntést: a maszkot leemelve, áthelyezi azt Alcatrazra és öngyilkos lesz. A Nanosuit 2.0 azonnal elindítja regeneráló hatását és az élő holt Alcatrazt felgyógyítva, beépül az utolsó sejtjébe is, hogy ezúttal rá nehezedjen a világ megmentésének súlya. Az első, ami még a zárt térben is szembeötlik számunkra, az a hihetetlenül részlet gazdag prezentáció, kijjebb merészkedve pedig szabad, nyílt terepre az állunk is le fog esni attól a látványtól, amit a Crysis 2 képes a szemünk elé tárni, nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy a legszebb konzolos FPS -t vehetjük kézbe megvásárlásakor, a PC -ket pedig ismét kemény munkára fogja. A játék alá komponált művészien zseniális zenét, melyet Hans Zimmer követett el, már az intróban is megtapasztalhatjuk, de a későbbiekben sem fog lankadni ennek az elemnek a hangulatfokozó hatása. Az első gépkarabélyt kézbe kapva és elsütve azt, meggyőződhetünk, hogy a Crysis mindenben tarol technikailag és egy tökélyre fejlesztett játékot kaptunk ilyen téren.
De persze mindannyian tudjuk, hogy ez önmagában nem elegendő, ha azt nem töltik meg a megfelelő módon komponált tartalommal. A kezdetleges lépéseknél a Nanoruha asszisztensének tolmácsolásában ismerkedhetünk meg a ruha nyújtotta funkciókkal. Az első, amire mindig figyelnünk kell, az a ruha energia csíkja, még a visszatöltődő életerőnél is többet fogjuk a szemünket rajta tartani, mivel bármilyen funkcióját is vesszük igénybe, az bizony ebből fogja venni az energiaforrást.
Lehetőségünk van láthatatlanná válni, vagy bekapcsolhatjuk a ruha páncél módját, amikor is sebezhetetlenné válva lepattannak a töltények róla, de ott van a sebes futás, amivel többszörösen válunk mozgékonnyá, az emberfeletti magasságokba való ugrás, de nagy hasznát vesszük a megtöbbszöröződött erőnknek is, hogy akár késünket félretéve, pusztakézzel végezzünk ellenfeleinkkel, vagy tárgyakat elhajítva, rúgva öljük meg azokat. Mind ezeken felül még hő látással is rendelkezünk, hogy a terepen megbúvó ellenfeleinket hamarabb kiszemelhessük.
A tutorial során fel fog tűnni mindenki számára a Tactical Options, ekkor megnyithatjuk a Vision módot és tetszőlegesen zoomolva pásztázhatjuk a terepet, különféle pontokat kijelölve magunk számára, amik a későbbiekben kulcsszerepet töltenek be az adott szakasz megoldásában, mivel többféle módon is átverekedhetjük magunkat az ellenséges zónákon. Játszhatjuk a pusztító szerepét és fegyvert ragadva bekapcsoljuk páncélzatunkat, szórva a forró ólmot, de aktiválhatjuk a láthatatlanná tevő funkciót és csendben osonva szedegethetjük le az őröket vagy kerülhetjük ki azokat. Esetleg a kettőt kombinálva kívánjuk megoldani a pályákat, megspékelve olyan további lehetőségekkel, melyek a játék közben előhívható ruhamenüben van. Itt a szerzett tapasztalati pontokért és az idegenekből származó DNS-ekért cserébe különféle fejlesztéseket hajthatunk végre, hogy még harcedzettebbek legyünk, de vásárolhatunk plusz ütéseket a meglévő különféle támadások mellé. A lehetőségek tárháza igen széles skálán mozog a ruha funkciói végett, persze ezek kiaknázásához profi szinten kell, hogy elsajátítsuk annak viselését.
A fegyverarzenálunkba számos géppisztoly, gépkarabély, nehéz fegyverzet, sörétesek, rakétavető és távcsöves puska fog tartozni, melyek mind egy kissé jövőbemutató kidolgozottságot kaptak. Mindenki meg fogja találni a saját vérmérsékletéhez tartozót, amit a későbbiekben szintén fejlesztés alá vethet és különféle plusz erősségekkel láthat el. Egyszerre ezekből 2 darabot tarthatunk magunknál egy elsődleges, illetve egy másodlagos fegyvert a robbanószerek mellett, melyek között a villanógránát, gránát vagy a távirányítású C4 lesz hasznunkra
Az ellenfelek érdekes skálán mozognak, mivel a több féle fegyverzettel rendelkező humán katonák mellett ott vannak az idegenek. Míg előbbieknél komoly taktikai előkészülettel élhetünk és tehetjük el őket ily módon láb alól, addig az idegenek minden egyes fajtája más-más harcmodort követel meg.
Mivel mindegyikük erős páncélzattal van felvértezve, így még a kisebbeken is nehezen fog a golyó, a nagydarab Alien Heavy ellen szinte esélytelen és jobb a távirányítással robbantható C4-ekre bízni a feladatot. A Világok harcából ismerős lépegető pedig megint egy külön harci stílust fog megkívánni, csak úgy, mint a láthatatlansággal rendelkező egyedek. Az ellenfelek száma, még ha nem is mutat széles skálát, azok remek kombinálása a pályákon, hamar feledteti ezt, hogy véletlenül se ütközhessen monotonitásba.
Mivel mindegyikük erős páncélzattal van felvértezve, így még a kisebbeken is nehezen fog a golyó, a nagydarab Alien Heavy ellen szinte esélytelen és jobb a távirányítással robbantható C4-ekre bízni a feladatot. A Világok harcából ismerős lépegető pedig megint egy külön harci stílust fog megkívánni, csak úgy, mint a láthatatlansággal rendelkező egyedek. Az ellenfelek száma, még ha nem is mutat széles skálát, azok remek kombinálása a pályákon, hamar feledteti ezt, hogy véletlenül se ütközhessen monotonitásba.
Külön megjegyezném, hogy az idegenek designja igen tetszetős képet mutat, mivel a korábbiakban nem igen találkozhattunk hasonló felépítésű szörnyekkel, azok technológiai háttere valamint fegyverarzenáljuk és harci modoruk egy hiteles képet ad háttérnek, ténylegesen olyan érzetet kelt az emberben, mintha egy idegen faj ellen vennénk fel a küzdelmet. A vezethető járművek is megérdemelnek pár külön szót, bár ezekhez sajnos igen kevésszer adódik lehetőségünk, de cserébe kárpótol bennünket az azokat kísérő látványos jelenetek, amik minden túlzás nélkül akció filmbe illőek, de ennek ellenére lehetett volna még tupírozni azokon. Ennél jóval magasabb számot fognak képviselni azon járművek, melyeket ellenünk vetnek be, tankoktól kezdve a helikopterig mindennel szembe kell nézzünk majd.
Természetesen helyet kapott a multiplayer is, ahol szintén lehet alkalmazni a Nanosuit tulajdonságait és külön fejlesztések járnak hozzá. Négyféle kasztban vehetünk részt a csatározásban, Assault (rohamosztag), Scout (felderítő), Sniper (mesterlövész) és Gunner (nehéztüzérség), 6 játék mód keretén belül, melyek között a Deathmatchet találjuk Instant Action néven, Team Instant néven a Deathmatch csapat alapú játékát, a Crash Site ellenőrző pontokért vívott csatát takar, amíg az Assault néven futóban a ruhát viselő csapat képviseli a támadókat, míg a mezei katonák a védőket, akik kompenzálásképp nehéz fegyverzettel rendelkeznek. A Capture the Relay nem más, mint a zászlófoglalós játékmód, az Extraction keretein belül pedig az egyik csapatnak a Nanoruha kiegészítőit kell ellopnia, amíg a másik feladata ennek megakadályozása. Mindezekhez 13 bőséges pálya áll rendelkezésre, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy ha csak a ruha alkalmazásával is visz új színt a multiba, mégis komoly tartalommal bír.
A Crysis 2 egy kiváló akció játék, számos lehetőséggel és lehengerlő látvánnyal, melyet csak fokoznak a kiváló hangeffektek és zenei aláfestések. Tartalmát tekintve is kimagasló, hisz a 20 fejezetre osztott történettel 10-12 órát is elleszünk és utána még ott vannak a gyűjtögethető tartalmak (szuvenírek, dögcédulák, e-mailek, kocsi kulcsok), a multiplayer és nehézségi szintek, mely utóbbi egy teljesen új szint képes bele vinni a játékba, kihívásának köszönhetően. Remekül felépített pályái végett, az egyhangúnak tűnő környezet is változatosságot mutat, csak úgy, mint a pályákon felépített kiaknázható lehetőségek és környezet. A történet sem elhanyagolható, ami helyenkénti kiszámíthatósága ellenére tartogat meglepetéseket és nagyon szórakoztató tud lenni FPS mivolta ellenére.
Mindezek ellenére hiányzik belőle valami, ami igazán tökéletessé tehetné, és az az epikusság. Egy ilyen téma és látvány világ megkövetelné a grandiózus jeleneteket, de ezek csak a fejezetek legvégén bukkannak fel, akkor viszont tényleg a padlóról emelhetjük vissza állunkat. Még ha nem is íveli végig a játékot, az ember kiérzi belőle, hogy helyenként többet is ki lehetett volna hozni a jelentekből, hiába látványosak. Ezt kompenzálni igyekszik, hogy mi magunk alakítjuk a szituációkat, tehát a mi megoldásainkon és harci kreativitásunkon múlik, hogy milyen mértékű látványt tudunk a fejlesztők által nyújtott lehetőségekből kipréselni (bekapcsolva a páncélt több tíz méter magasból leugorva a katona mögé kerülve átvágjuk annak torkát, a fegyverét felkapva a másikba golyót a eresztünk, majd egy kocsi felé fordulva rárúgjuk azt a harmadikra és a negyedik zsoldosnak nekifutva becsúszunk és eltörjük lábait), de ez önmagában nem ad magyarázatot arra, hogy a későbbiekben felbukkanó scriptelt jelentekhez hasonlóak, miért ne kerülhettek volna be korábban is.
Mint említettem a pályák remekbe szabott kidolgozottsággal és gondos tervezéssel lettek megkreálva, mégis helyenként fel fog merülni bennünk a hiány valami után, amit nem lehet másban keresni, mint, hogy adott pontokon nem rendelkeztek elegendő kreativitással a fejlesztők, és ez jellemzi sajnos a játék jelenetsorainak egészét. Többet ki lehetett volna hozni ezekből, és további negatívumként szerepel egy igen érthetetlen dolog, hogy Alcatraz barátunknak miért kell játszania a néma katonát, amikor ennek ideje már fényévekkel lejárt.
A Crysis 2 biztosan egy jó darabig a leglehengerlőbb akció élménnyel rendelkező játék című díj birtokosa lesz, és köszönheti ezt legalább annyira a játék minden egyéb elemének, mint a grafikának. Hans Zimmer munkássága, a megdöbbentő látvány, a ropogó arzenál, a Nanoruha adta lehetőségek, a remekül szerkesztett és kivitelezett pályák és az emlékezetes jelenetek, mind hozzájárulnak nagyságához, ezért annál sajnálatosabb, hogy helyenként a jelenetekből kiérződik a kreativitás hiánya.
A Crysis 2 biztosan egy jó darabig a leglehengerlőbb akció élménnyel rendelkező játék című díj birtokosa lesz, és köszönheti ezt legalább annyira a játék minden egyéb elemének, mint a grafikának. Hans Zimmer munkássága, a megdöbbentő látvány, a ropogó arzenál, a Nanoruha adta lehetőségek, a remekül szerkesztett és kivitelezett pályák és az emlékezetes jelenetek, mind hozzájárulnak nagyságához, ezért annál sajnálatosabb, hogy helyenként a jelenetekből kiérződik a kreativitás hiánya.
9 pont
Műfaj: belső nézetes akció (FPS)
Megjelenés éve: 2011. (Xbox 360, PS3, PC)
Fejlesztő: Crytek
Kiadó: Electrinoc Arts
Zerko
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése