A háborús hős Lev, az Állambiztonsági Minisztérium ügynökeként él jómódban, szüleit sikerül a gyári munkások sanyarú sorsából kimentve, luxusba helyezni, ennek fejébe csupán kínvallatásra és koncepciós perekre kell begyűjtenie az Állam ellenségeit, bár ő maga elkötelezetten hisz Sztálin tervében. Élete, éles fordulatot vesz, amikor egyik ügynök kollégája gyermekének megcsonkított holttestére bukkannak a vasúti sínek mentén.
Az áldozat családja gyilkosért kiált, pedig a Szovjetunióban nem létezik az erőszakos bűncselekmény fogalma, hisz az csupán a kapitalista társadalmak mocska lehet. Lev kénytelen a családot hallgatásra bírni, hogy megóvja őket, a gyilkosságot pedig balesetnek könyvelik el, ám az ügy ezzel korántsem zárult le, hisz valahol messze, egy gyárvidéken, újabb holttestek kerülnek elő a hó alól, majd amikor Lev az ügy mélyére ás, kiderül, hogy egy hosszú évek óta tartó, rituális gyilkosság sorozatra bukkant. Lev menthetetlenül esik a csapdába, miszerint képtelenség azt kinyomozni, ami nem is létezhet a törvények szerint. Mindeközben, ügynöktársainak rivalizálása folytán, kémkedésbe keverik, hogy ezúttal ő üljön a vallatószékbe.
Ezt a könyvet két műfaj kedvelő csoportnak is ajánlanám, egyfelől, ha valaki szereti a krimi és thriller alkotásokat, másfelől pedig a regény olyan hiteles leírást ad a sztálini rezsim hétköznapjairól - mely tükrözi az író alapos kutatómunkáját, ugyanakkor tehetségét is, hogy remekül ragadta meg annak szörnyű mivoltát és illesztette bele történetét -, hogy ebből fakadóan a történelem iránt vonzódók is meglelik számításukat, ha pedig a kettő találkozik, akkor garantáltan emlékezetes olvasmány lesz A 44. gyermek.
Tom Rob Smith kiválóan választotta meg azt az érát, melybe érdemes volt ültetnie történetét, a korszak atmoszférája és könyörtelen mivolta nélkül, csupán egy mezei thriller lenne, mely elvész a történetek tömkelegében, ám ő kiválóan vezeti a több konfliktusból szövögetett sztori szálakat, kellő nyomás alá helyezve főszereplőjét, hogy az olvasó végig izgulja a cselekményt, egészen a befejezés utolsó mondatáig.
Napjainkban nagyon ritka az ilyen alaposan átgondolt és részletekbe menően kidolgozott regény, ami ráadásként egy remek korrajzzal is szolgál, szintén részletesen ábrázolva azokat az élethalál harcokat, amit a párt funkcionáriusainak át kell élniük a paranoiás diktátor önkényuralma alatt, de nem kímélve az egyszeri polgárokat sem, akik az éhhalál küszöbén a kannibalizmusig is képesek elmenni a túlélés érdekében. Bátran ajánlom a könyvet mindenkinek, aki a két célcsoport bármelyikébe esik, de azoknak is, akik egy feszült regény kíséretében kívánnának kikapcsolódni, hisz a kortárs „irodalom” silány nyomtatványai között, igen nehézkes eligazodni, A 44. gyermek viszont garantáltan emlékezetes olvasmányt fog nyújtani sokak számára, kiemelkedő színvonalával.
Zerko
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése