A Mullins házaspár egy balesetben elveszíti féltett és szeretett kislányukat, tragédiájukba temetkezve, hosszú évekig élnek elzárkózva a külvilágtól, mígnem egy napon úgy döntenek, hogy árvákat fogadnak házukba.
A gyerekek és Charlotte nővér megérkeztével, furcsa, különös erők kezdenek működésbe lépni, ami Janice-t a tiltott szoba irányába vonzza.
A mozgássérült kislányt hajtja a kíváncsiság és nem képes ellenállni a hívó szónak, nem tudván, hogy valami gonosznak ad életet jelenlétével.
A mozgássérült kislányt hajtja a kíváncsiság és nem képes ellenállni a hívó szónak, nem tudván, hogy valami gonosznak ad életet jelenlétével.
Joggal merül fel a kérdés a nézőben az alcím olvasatával, hogy miképpen lehet szó teremtésről, ha már egyszer megkaptuk a Démonok között rejtélyes babájának eredettörténetét, csak, ahogy az a James Wan filmektől megszokható, ügyesen fűzi egymásba az univerzumok és epizódok szálait, ami végett igen, lehet majd egy csattanóra számítani, még ha nem is akkorára, mint amit a filmjei fénykorában nyújtottak, így némileg jelen van a stílusától megszokott intelligens történet fűzögetés, annak ellenére is, hogy a terebélyessé duzzadt horror világát, már többnyire csak produceri szerepkörből felügyeli, és sajnos ez tetten is érhető az újabb epizódok rendezésein.
Adva van egy terebélyes ódon ház, benne pedig számos friss lakó, akik az ismeretlennel állnak szemben, amíg a háttérbe húzódva tevékenykedik a tulajdonos házaspár, azaz adva minden kellék, ami egy kiválóan hátborzongató horror filmhez szükséges, szépen felsorakoztatva a klasszikus elemeket, megtoldva ismételten a kiszolgáltatottság állapotával a rokkant kislány személyével, ami ismerős lehet az ágyhoz kötött és a démon zaklatásainak kitett fiatallal az Insidious 3-ból, ami alkalomadtán már képes volt önparódiába hajlani, hol elcsépelt, hol pedig eltúlzott jeleneteivel, és bár akkor nem jegyeztem meg, inkább a fiatalabb korosztály számára ajánlható minden rémsége ellenére is.
Ugye, a kérdés az, hogy ezúttal mit sikerült kihozni a klasszikus elemekből, mely úgy fest, mintha minden alkatrészt összezsúfoltak volna az Annabelle 2-be, mely korábban főként az Insidious második és harmadik részére volt jellemző, és mivel jól működtek, most próbálnak az alkotók ezekből egy mindent elsöprő rettegést gyúrni, egy horrorok horrorát. Lehetett volna így is, csak a probléma, hogy annak ellenére, hogy remekül megteremtik a hangulatot a filmben és mérföldekkel komolyabb történetvezetést kap, mint az első Annabelle - ahol a démoni teremtmény túlzott jelenléte, manifesztálódása már olyan erős túlzás volt, hogy kizökkentette a nézőt a műből, valamint szembe ment a Wan stílusjegyekkel -, ezek a hatásvadász jump scare jelenetek - amiket imádok -, már kissé elkoptak és kiszámíthatóvá váltak.
Szó se róla, azért jó párszor a frászt hozza az emberre a film, sőt, hogy az immár szériává avanzsálódott műnél maradjak, lényegesen jobb, mint az első rész, még annak kiválóan félelmetes kezdete ellenére is. Sokat látott és ismételt dolgokat láthatunk, ismerős történettel és helyszínnel, ennek ellenére mégis elragadja a nézőt a film - főleg, hogy kevesebb rémisztő dolog van a világon, mint egy ismeretlen entitásnak kiszolgáltatott, félig-meddig magatehetetlen kislány -, csak minduntalan felmerül benne az ismerős érzés, azaz a már néhányszor elpuffogtatott puskaporok már nem szólnak akkorát.
Mindezek ellenére, annak örülök, hogy az előző rész hibáiból tanulva, komoly léptékben sikerült fejlődnie a folytatásnak, és egy élvezetes horror film lett belőle, amitől a mezei néző a plafonra fog mászni, csak kissé belepiszkálva a komponensekbe és alaposabban szemrevételezve azokat, azt láthatjuk, hogy lassacskán, de kifulladóban van az Insidious, Conjuring és Annabelle univerzum, főleg, hogy egyre rohamosabb tempóban érkeznek a folytatások. Apropó folytatás, nem kell túlzottan szemfülesnek lenni, hogy az univerzum újabb építőkövére bukkanjon az ember a film során, ugyanis felbukkan egy pár pillanat erejéig egy olyan karakter, aki különálló filmet fog kapni, még az idei évben a mozikba kerülve.
Ami viszont külön kiemelést érdemel, az a kiváló színészi játék, mely tényleg minden korábbi epizódot felülmúl, a mozgássérült Janice-t játszó Talitha Eliana Bateman pedig fantasztikusan adja elő szerepét, és főleg neki köszönhető, hogy a film elragadja a nézőt. Nem csodálkoznék rajta cseppet sem, ha a kislány évek teltével egyre komolyabb szerepeket nyerne el, sőt, ha ezt a játékot, nem egy horror filmben adná elő, már Oscar esélyes lenne.
Amíg az első résznél vonakodtam, addig ezt az epizódot teljes mértékben ajánlom a horror kedvelőknek, a James Wan filmek rajongói is jól fognak szórakozni, csak egyeseknél bizton lesz keserű szájíz mellékhatásként, mert felmerül az a gondolat is, hogy ha az összegyúrt legjobb elemekből egy jó horror született „csak”, akkor már soha nem lesz az Insidious 2-re licitálva.
Műfaj: horror
Műsoridő: 109 perc
Debütálás: 2017.
Rendező: David F. Sandberg
Forgatókönyv: Gary Dauberman
Főszereplők: Anthony LaPaglia, Miranda Otto, Talitha Eliana Bateman, Lulu Wilson, Samara Lee, Stephanie Sigman, Philippa Coulthard
Zerko
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése