2019. május 24., péntek

Mozgókép - The Predator: A ragadozó


Van a ragadozónál rosszabb is.
McKenna a bevetése során szemtanúja lesz egy földönkívüli űrhajó kényszerlandolásának, ám a helyszínre érkezve a lénynek már nyoma veszett, hátrahagyva megnyúzott társainak tetemét. Bizonyítékként kifosztja a hajó felszerelését, nem sejtvén, hogy ezzel nem csak a ragadozó és a technológiát óhajtó szervezet ered a nyomába, hanem az űrből érkezik egy még veszedelmesebb példány is.



Hamarjában fény derül rá, hogy a genetikailag módosított, óriás termetű ragadozó a jövevényre vadászik, hogy megtorolja árulását és visszaszerezze a fegyvert, amit az emberiségnek hozott az invázió megfékezésére. A Ragadozónak elnevezett példány likvidálásával, mindenkiből űzött vad válik és a korábbi ellenségek összefognak az óriás elpusztítására.
Shane Black (ő játszotta a ’87-es klasszikusban a vézna, szemüveges katonát, valamint a Halálos fegyver filmek írója) nevének felbukkanása az író és rendező poszton, már rosszat sejtetett a Predator filmek és univerzum kedvelői számára, ígérgetéseinek pedig nem lehetett hitelt adni, miszerint az első rész hangulatát és színvonalát próbálja visszahozni a hosszú évek vergődései után. Utóbbi a zenei anyag felhasználásában ki is merül, és a film nemhogy a klasszikus mozi sorozat indítóval nincs köszönőviszonyban, hanem úgy egyáltalában a Predator filmekkel és képregényekkel sem, és leginkább a 2004-es Alien vs. Predator film gagyiságához áll a legközelebb.
Mi másra lehetett volna számítani, minthogy vígjátékot farag a nem éppen erre kihegyezett alapokból, egy komoly pillanatot sem engedve a film számára, sorozatos, sok helyütt erőltetett poénokkal teletűzdelve, a legapróbb feszültséget is nélkülözve, vagy mire kibontakozna egy komoly helyzet, valami infantilis poénnal elütve azt, de legalább egy olyan pergős eseménysort tárva a néző elé, ami egy üresjáratnyi másodperccel sem rendelkezik, mert folyamatosan zajlik a cselekmény a 107 percnyi műsoridő alatt.
Persze ez a fajta komolytalanság és a folytonos pörgés, magában hordozza a további hiba lehetőségeket, amibe minduntalan sikerült is beleesnie a rendezőnek, már a nyugodalmasabb jelenetek is szülnek abszurd, nevetségesen gyermeteg történéseket, az akció jelenetek koreográfiája viszont hemzseg az egyre blődebb elképzelésektől, folytonosan megakasztva a nézőt az elejtett hanyagsággal, mintha az egész forgatókönyv egy délután alatt lett volna összecsapva, majd a film mihamarabb leforgatva, válogatott hülyeségekkel teletömve.
Utóbbi alatt nem a szuper fantasztikus gyilkoló gépezet és a fejlődésben lemaradt társa fékevesztett pusztítását, hanem hanyag koreográfiai hibákat kell érteni, mint, amikor a predator CG kutyájának hajtanak kocsival, de a járműn egy karcolás sem esik a mázsás, páncélozott dög ellenére sem, a ragadozó pedig sorozatos indokolatlan vagy érthetetlen döntéseket hoz, más jeleneteknél senki nem képes a ragadozót célzott lövésekkel eltalálni, de ő emberi gépfegyverekkel vaktában szétlő mindenkit, vagy említhetném a tűzriadó idején, pont az autista kisfiút a tanteremben felejtő tanárt is, aki feltehetőleg erős demenciával küzdhet, vagy Black simán hülyének nézi a filmet megtekintőket, mivel az egész gyermeteg módon van megírva és hemzseg a hibáktól.
ÉS mindezek ellenére valahol képes nyújtani egy középszerű szórakoztatást, valóban az első másodperctől megragadja és az utolsóig nem engedi el a nézőt az események sodra, akadnak jó poénok is, és Black mert letérni a kitaposott ösvényről, hogy némi vérfrissítést vigyen a filmbe, annak ellenére is, hogy ezzel lényegében megölte azt, amit minden Predator film kedvelő szeret, és éppen ezért is van az, hogy ebből a megközelítésből nagyon rossz lett az egész, a másik oldalról szemlélve pedig egy középszerű mozit kínál, ami több helyütt szórakoztató, mint amennyire idegesítőek a hibái, de köze sincs a Predator filmekhez.
Ebből már kiolvasható, hogy kinek is lehet ajánlani, semmi esetre sem a keményvonalas Predator film és képregény rajongóknak, mert csak szörnyülködni fognak, inkább azoknak, akik néznének egy könnyed, laza akció-vígjátékot és fogalmuk sincs arról, hogy honnan indult az egész történet és milyen volt egykoron, mert nagyon úgy fest, hogy a ’87-es első rész letett mindent az asztalra, amit csak lehetett a történetben, a ’90-es folytatás pedig kihozott belőle mindent, ami még lehetséges volt, a 2010-es harmadik rész pedig annyi vérfrissítést adott neki, amit még elbírt, hogy ne gyalázza szét a művet. Na, ez utóbbi már nincs meg, de ettől elvonatkoztatva is szörnyen középszerű. Mondanám, hogy gyerekeknek tökéletes szórakozás lenne, csak ahhoz meg sok a belezés és borzalmasan alpári a film.

Műfaj: sci-fi akció-vígjáték
Műsoridő: 107 perc
Debütálás: 2018.

Rendező: Shane Black
Forgatókönyv: Shane Black, Fred Dekker
Főszereplők: Boyd Holbrook, Trevante Rhodes, Jacob Tremblay, Olivia Munn, Keegan-Michael Key, Sterling K. Brown, Thomas Jane, Alfie Allen, Augusto Aguilera
Zerko 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése