Könyvmoly - Stephen King: Az átkozott út

Egy útépítés, ami átszabja a városképet. Egy út, ami Bart Dawes otthonán haladna keresztül.

Stephen King egy korai műve, amit még Richard Bachman néven adatott ki ’81-ben, Magyarországra viszont csak 2016 év végén került a könyvesboltok polcaira, annak ellenére is, hogy műfaját tekintve egy jól megírt pszichológiai drámáról van szó, mégsem tartozik az író ismertebb művei közé.

Ennek oka abban is rejlik, hogy a ’81-re bejáratott, sajátos horror műfaját hátrahagyta a szerző és belenyúlt valami ismeretlenebbe, a pszichológiai alapjait csupán a főszereplőben lejátszódó lélektani folyamatok adják, amíg thriller elemek csupán morzsákban vannak jelen a végkifejletre, így erősen drámai jellege van a kötetnek, ami a főszereplő Bart összeroppanását mutatja be, mivel kénytelen megválni a 20 éve lakott otthonától, ahol feleségével él együtt, mert az épületük helyére egy új autópályát tervezett az állam.

Bartnak nincs sok lehetősége az eladás tekintetében, vagy aláírja a szerződést és felveszi a búsás kárpótlást, vagy ellenáll, amíg csak lehet, mivel emlékei és az abból fakadó érzelmei a helyhez kötik, amit semmi áron sem akar hátrahagyni, szép fokozatosan téve tönkre addigi életét, a mosoda vezetőjeként az üzletet hanyagolva el, majd feleségének intve búcsút, feltartóztathatatlanul zuhanva egy szakadékba, aminek messze nem látni az alját.

Nem kérdéses, hogy King gyengébb művei közé tartozik a kötet, mind történet, mind pedig írás szempontjából, mégis remekül demonstrálja egy ember életének összeroppanást, aki ragaszkodik a megszokott dolgokhoz és a már birtokolt sérelmek mellett, nem képes újakat elviselni, hogy az egész egy ámokfutásba csúcsosodjon ki, háborút vívva a mindent uraló állammal szemben. A könyvet elsősorban azoknak ajánlom, akik kedvelik Stephen King műveit és sorban olvassák azokat - így ezt se hagyják ki -, másodsorban azoknak, akiknek felkeltette érdeklődését a téma és egy érdekes, drámai, helyenként feszült lélektani kötetet vennének a kezükbe, ami szigorúan a realitás mezsgyéjén vezeti a történetet, mert egy jó könyvről van szó, csupán King munkásságai között kerül a középmezőnybe.

Zerko