Miután ismeretlen okokból elpusztult a földfelszín, az emberiség megmaradt része, az a tízezer fő a 150 emeletnyi mélységbe nyúló Silóban alakította ki létfenntartó társadalmát. Évszázadok teltek el a katasztrófa megtörténte óta, az idő távlatában minden a feledés homályába veszett, ami az óvilágra emlékeztetne, a nagy lázadás óta - amikor erőszakkal akartak az emberek a felszínre törni - a Bírák megsemmisítettek minden maradványt, ami a letűnt korszakhoz kapcsolódott, még inkább a feledés martalékává válva, hogy létezett bármi is a Silón kívül. De lehet, hogy mégsem végeztek alapos munkát.
Holston sheriff és felesége gyermeket terveznek, amire egy éves időablakkal engedélyt kaptak a Bíráktól, ám a sorozatos sikertelenségek végett, könnyedén bogarat ültetnek Allison fülébe, hogy a megadott engedély csak látszat, és a minden nőben elhelyezett fogamzásgátló, valójában nem került eltávolításra, mert nekik nem lehet gyerekük. Allison összeismerkedik a maradványok után vadászó George-dzsal, akinek segít a fellelt merevlemez rejtette több ezernyi dokumentumot helyreállítani, ezzel fényt derítve a Siló múltjára és rábukva egy olyan videó fájlra, miszerint a felszínt pásztázó kamera nem a valós képet mutatja, és hogy ennek végére járjon, kimondja a felszínre térés szándékát, amiből az Egyezmény szerint nincs visszaút.
A Siló sorozatot Hugh Howey regényfolyama nyomán készítették, aminek az az igazi zsenialitása, és egyben ezzel a központi gondolatával nyújtja azt a lebilincselő és páratlanul feszült krimi-thriller mivoltát, hogy az író remekül ragadta meg az emberi elme mozgatórugóját, hogy mindig többre és jobbra vágyik az örökös nyughatatlanságában, és ez fokozottan felébred az emberi természetben egy posztapokaliptikus világban, amikor a föld alá kényszerülve, a természetes fénytől, és az élelemként szolgáló növénytermesztésen kívül, minden zöldellő és élő környezettől megfosztva sínylődik a zsúfoltságban a maga pár négyzetméterére korlátozva, egy végeérhetetlennek tetsző betontömbben, pusztán a túlélés és a valamikori felszínre térés reményében tengetve napjait. Csakhogy az idő távlatában feledésbe merülnek a dolgok, generációkon átívelve veszik el az óvilág mivolta és történelme, hogy a lakosság a félelem fogságában raboskodva törjön meg a felsőbb vezetés irányító hatalma alatt.
De a kíváncsi természet örökösön jelen van, minden korszaknak megvannak a maga prófétái, akik kérdéseket tesznek fel, amire nem érkeznek válaszok, ők azok, akik kétségbe vonják az egyetlen kamera által sugárzott képet, és ellenállhatatlan késztetést éreznek az igazság felkutatására, amikor ebbe a föld alatti világba születve, a keze ügyébe kerül egy olyan könyv, amit fellapozgatva a tengerpartot és zöldellő erdőket pillant meg, útjára engedve azt az emberi természetre szintén jellemző szkepticizmust, hogy a kész tényeket, a kézzelfoghatót is képes megkérdőjelezni és valami mögöttes hatalom összeesküvését sejteni. Jelen esetben pedig tények sincsenek, mert az Alapítók és a Bírák tisztában voltak azzal, hogy idővel felüti a fejét az emberre jellemző kíváncsiság és hitetlenkedés, tízezer embert pedig nem könnyű a föld alatt tartani, amikor homályba vész, hogy miért is kell ott élni.
Az Allison által elindított folyamat láncolatban rántja magával a gondolkodó és kíváncsi természetűeket, mire rejtélyes körülmények között következnek be a halál esetek, mígnem a kapcsolati szálak utolsó szereplőjénél, Juliette-nél áll meg a folyamat, hogy Holston helyébe lépve álljon a sheriff hivatal élére, az első másodpercben, pusztán a személyével ellenségek tucatjait szerezve magának, mert a háttérben a Bírák mozgatják a szálakat, akik a saját, megbízható emberüket szerették volna a posztra helyezni. Juliette-et viszont hajtja az igazság utáni vágy, hogy fényt derítsen szerelme, George Wilkins halálának körülményeire, éppen ezért jön kapóra számára a tisztség, ám minél mélyebbre ássa magát az ügyben, annál szerteágazóbb szálakra bukkan.
Kifejezetten nehéz helyzetben vagyok az ismertető megírásával, mert egy ennyire lebilincselő, feszült és izgalmas sorozattal már nagyon rég találkoztam, és ennek a filmes élményét nehéz szavakban visszaadni, főleg spoiler mentesen. Nem kertelek, letaglózott. Nagyon szeretem a posztapokaliptikus témát, rajongok a krimiért, szeretem a thrillert, rettenet magasan van a léc, hogy valaki elérje azt a pillanatot a megszámlálhatatlan játék és film után, hogy ne vegyek levegőt és pislogni se merjek, amíg belilult fejjel a szemgolyóim ki nem pattannak az üregéből, de a Siló nem egyszer összehozta ezeket az izgalmas pillanatokat, hogy a számomra rég elfeledett sorozatdarálás késztetésébe vigyen bele. A regény sorozat írója, valóban egy óriási potenciált pillantott meg a témában és sikerrel szövögette annak szálait, hogy ebben az alternatív világban, egy még különlegesebb alkotássá álljon össze a konspirációs thriller, ügyesen aknázva ki annak minden olyan lehetőségét és apró részletét, amivel a feszültséget tovább skálázhatta, majd a forgatókönyvírók szintén remek munkát végeztek, hogy ezt ilyen tökéllyel tudták képernyőre vinni, amiben persze a rendezőknek óriási szerepük volt, mert a példa kedvéért kiragadom az első epizódot, amiben három év történéseit dolgozták úgy fel, hogy a feszes tempó ellenére is masszívan megágyaztak a Siló atmoszférájának, ami a széria egyik komoly potenciáljaként van jelen, hogy berántsa, és ne is eressze a szemlélőjét az utolsó képkocka legördültéig. Na, ez az, amire manapság roppant kevés mozgóképes termék képes, mert pusztán termék.
A kezdeti feszes tempóra azért is van szükség, mert az első bonyodalmak csupán ízelítőt nyújtanak, abból a sárlavinából, ami Juliette színre lépésével özönlik a Silóra, ahogy nyughatatlan módon hajtja a maga igazság keresését, még ő sem sejtvén, hogy attól jóval többre fog bukkanni, ezzel párhuzamosan pedig építgetve szövetségeit, hogy keresztül verekedje magát a felsőbb szintekről érkező gáncsoláson, bár akadnak kérész életű kapcsolatai is, mert két szabály van érvényben a Siló betontömbjében: egyfelől a felszínre menetel szándékát tilos kimondani, másfelől pedig nem lehet bízni senkiben sem. Olvastam egy olyan negatívumként aposztrofált észrevételt, amire külön kitérnék, miszerint a néző két lépéssel Juliette előtt jár, és ez ront az élményen. Ezek szerint magyarázatot igényel az írói húzás, mert pont ez az egyik szokatlan csavarossága a forgatókönyvnek és egyben izgalmi faktora annak, hogy a könnyedén szimpátiát nyerő főszereplő képes lesz-e felgöngyölíteni a számára sokkal nehezebben hozzáférhető szálakat, hogy ő is megpillanthassa azt, amiből a néző a széria elején csupán egy morzsát nyerhetett a mézesmadzag kedvéért, és majd az ő személye tárja fel teljes egészében azt a szemlélőnek a fülében is elültetett bogarat, ami a Siló mindennapjainak a részesévé teszi a kíváncsisággal, hogy vajon mi fán terem az alma.
Ez a másik fantasztikuma a sorozatnak, hogy sose lehet tudni valójában ki kivel játszik igazából - egy-két kiszámítható kivételtől eltekintve -, és mi, vagy ki van annak hátterében, mikor üthet be a pálfordulat, ahogy azt sem, hogy mi lehet az igazság, de remekül ragadja meg az orrát a nézőnek, és a fokozatosan adagolt részletekkel vezeti annál fogva, hogy azt a bizonytalanságot élje meg, amit annak a szűk körnek kell, akik azt a bizonyos tűzet őrzik. Egyben ez nyújtja a forgatókönyv kivételesen remek mivoltát, hogy az emberi természetet ismérvén építkezik apránként, egy tökéletes pszichológiai megközelítést alkalmazva a perspektívák kivetítésére és az örökös kecsegtetéssel, miközben a cselekmény feszes tempója, egyre gyűrűző bonyodalma és a növekvő feszültség sem enged sok gondolkodási időt.
Halmozhatnám a jelzőket, hogy mennyire magával ragadó, feszült és izgalmas filmes élményt szolgáltat a Siló, de azzal csak a szót csépelném. Egy szokatlan környezetbe helyezett, mesterien szövögetett krimi-thriller szálakkal bíró sorozat, ami feltétlenül ajánlott a műfaj kedvelőinek, de igazából mindenkinek, aki valami különlegeset, és egyben lebilincselőt tekintene meg, természetesen a végére elmaradhatatlan csattanóval szolgálva. Számomra a 2023-as év sorozatává vált, pedig a szériák kedvelőinek ez egy nagyon kemény felhozatalú etap volt. Csupán egyetlen egy kivetnivalóval tudok élni: annak ellenére, hogy szépen vázolja fel a föld alatti társadalom működését, nem ártott volna még egy cseppet a hétköznapok illusztrálásának teret engedni, főleg, hogy ebben a megkapó atmoszférában még szívesen elidőzött volna az ember, de tulajdonképpen ezzel a kívánalommal, a már berendelt második évadot várom.
Műfaj: posztapokaliptikus krimi thriller
Műsoridő: 10 x 43-62 perc
Debütálás: 2023.
Rendező: Adam Bernstein, Morten Tyldum, Bert, Bertie Ellwood, David Semel
Forgatókönyv: Lekethia Dalcoe, Jeffery Wang, Graham Yost, Jessica Blaire, Ingrid Escajeda
Főszereplők: Rebecca Ferguson, Common, Tim Robbins, Harriet Walter, Avi Nash, Billy Postlethwaite, Chinaza Uche, Iain Glen, David Oyelowo, Rick Gomez, Ferdinand Kingsley, Caitlin Zoz, Will Patton
Zerko
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése