Ismét egy birodalom építgetős böngészős játék, mely a nagyok babérjaira tör, a megszokott gazdasági menedzsment és stratégia ötvözetével. Lássuk sikerrel vegyészkedtek e az alkotók az összetevőkkel!
Amikor megpillantottam a Goodgame Empire TV reklámját, igen nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a játékba, és a marketing keltette érdeklődés által vezérelve alaposan szemügyre vettem a játék minden zegzugát, míg nem ez a jó irányú közeledés hamar alábbhagyott, ugyanis a játékot legegyszerűbben úgy tudnám jellemezni, hogy a Forge of Empires butított játékmenete, a Travian rajzfilmes grafikájába burkolva, ami képtelen bármi igazán egyedit felvonultatni és inkább épít a jól bevált receptre.
Hamarjában utána is jártam mi fán terem a játék, és megdöbbenésemre már második évét tölti a piacon, az általa lefektetett kastélyépítgetés rendszerét emelte át a Forge of Empires és csiszolta tökélyre, megragadván a játék kidolgozatlanságát és az alapokban rejlő potenciált. Ihletnek tökéletes forrást jelent a játék, de pusztán annak, hisz a benne rejlő tartalom erősen hiányos, ami van pedig kidolgozatlan…immár két éve.
Annak idején a Forge of Empires kellemes meglepetéssel szolgált számomra az újfajta gazdasági háttérnek és a valósidőben zajló csatáinak köszönhetően, mivel olyan elképzeléseimet váltotta be, melyeket már hosszú ideje támasztok a free-to-play böngészős játékokkal szemben. Javában elérkezett az az időszak, amikor ennek a műfajnak is fel kell nőnie egy komolyabb összetevőkkel rendelkező szintre, egy lényegesen összetettebb menedzsmentet és stratégiai elemeket kombinálva, és ezt kezdte el pedzegetni a Forge of Empires, amit bátran emelhetek személyes kedvencem, a The Settlers Online mellé. A Goodgame Empire esetében viszont egész végig középkategóriás érzet kerülgetett a maga átgondolatlan félkészségével, és ami ötletes elemet képes volt belevinni a játékba, azt mások hamarjában fantáziadúsabban fejlesztették tovább. De lássuk, hogy konkrétan miről is van szó!
A játék indításakor elkészíthetjük saját címerünket és elnevezhetjük kastélyunkat, amit alaposan fontoljunk meg, mivel előbbit úgy 400 forintos összegért, utóbbit pedig hozzávetőleg 700 forintért módosíthatunk csak a későbbiekben. Már az első momentumban találkozhatunk ezzel a visszataszító és a játék során folytonosan jelen levő pénzlehúzással, de erről kicsit később. Amint a szűkös lehetőségekből kialakítottuk zászlónkat, rögvest kastélyunk kezdőképernyőjén találjuk magunkat, ahol a jobb alsó sarokban a küldetéskönyv részletesen bevezet bennünket a játék igen egyszerű világába. A későbbiekben itt lelhetjük fel a komoly jutalmakkal járó feladatokat is, melyek fejlődésünk fő motivációját képezik majd.
A játék mindössze négy nyersanyagra épít: kő, fa, élelem és aranypénz. Ezek mindegyike a megfelelő struktúra felhúzásával termelhető ki, kivétel a pénzforrás, hisz azt adó formájában fogjuk beszedni lakosainktól. Kastélyonként limitált erőforrásokat aknázhatunk ki, majd pedig a későbbiekben erődítményeket alapítva vagy foglalva, még inkább visszafogott nyersanyagtermelésre tehetünk szert. Gazdaságunkat hamar termelésre foghatjuk annak egyszerűsége végett, majd pedig következhet a barakk felépítése, amiben két típusra osztott egységeket találunk, a támadó és védő katonákat, melyek elnevezése kézenfekvően adja tulajdonságaikat. Kastélyunkban korlátozva vannak az építési területek, amit folytonos területvásárlással bővíthetünk, de ezt is csak korlátozott méretekben, így folytonosan rá leszünk szorulva egy minimális taktikázásra az épületek upgradelése, azok mennyisége és elhelyezése során.
A legérdekesebb dolgot kastélyunkban a védelem, azaz a fal fogja szolgáltatni, aminek tornyait több szinten át fejleszthetjük, hogy minél nagyobb befogadó képességgel rendelkezzen, majd pedig műhelyünkben különféle ötletes eszközöket (kővetés, szurkos üst, várkapu megerősítése, sáncok a védelem oldalán, míg a támadó eszközöknél ostromlétra, faltörő kos, pajzs található a sok egyéb mellett) gyárthatunk le, melyek százalékos arányban növelik védelmi és támadó pontjainkat. A játék egyedi vonalát képezi a támadás és védekezés során fellépő ostrom ablak, amiben ellenfelünk vagy saját kastélyunk ostromát, illetve védelmét szervezhetjük meg. Mindkét esetben egy, a várkapu felőli oldalt vehetünk szemügyre és helyezhetjük el katonáinkat, eszközeinket három pont (várkapu és két védelmi torony) között, hogy egy hatékony támadást vagy védelmet (ez utóbbinál katonáink automatikusan helyezkednek) hajtsunk végre.
Első pillanatra ez roppant ötletes, ám hamar kimerül, mivel rájövünk, hogy majdhogynem lényegtelen a pozícionálás és csupán a nagyobb volumenű ütközetekben oszthat-szorozhat ez a funkció, arról nem beszélve, hogy ha már ilyen opció lett beépítve az ostrom és védelmi eszközökkel megtoldva, akkor miért nem lehet akár több irányú támadást is intézni egy vár ellen, amolyan Lords of the Realm módra, ami jelentősen emelte volna a játék szórakoztató faktorát, főleg egy-egy gyenge pont felkutatásával. Magyarán ez csak egy látszat lehetőség, aminek erősségét az ostrom és védelmi egységek jelentik, mivel a csatározás is teljesen passzív, a The Settlers Online-hoz hasonló jelentést kapunk csupán.
Kezdővédelmünk mindössze 1 hetet tesz ki, ami igen soványnak tűnik, ám mégsem az, mivel már harmadnap eljuthatunk olyan küldetéshez, ami során fel kell oldanunk védelmünket és fosztogatást indítani egy ellenséges vár ellen. Utóbbi miatt nem jelent szűkös határidőt akár a három nap sem, mivel a fővárosok ellen csak fosztogatásra korlátozódik tevékenységünk, míg az alapított erődítmények el is foglalhatóak, vagy akár lerombolhatóak. A másik rizikócsökkentő dolog pedig a játékosok passzivitása. Roppant gyengén működik a program várgeneráló része, csupán egy szerveren lehet játszani, amin 50.000 játékos osztozik, és engem egy olyan roppant erős ellenfelekkel teleszórt területre rakott, ahol első pillanatban úgy gondoltam, hogy esélyem sincs a fejlődésre, ám hamar rájöttem, hogy maximum klánok vívnak háborúkat egymás ellen és nincs mitől tartanom. Ez valahol jó, másrészről viszont érdektelenné válik a játék egy idő után, persze ha nem mi magunk generálunk egy konfliktust. Amúgy ennek az elhibázott várgenerátornak köszönhetően kerültem olyan helyre, ahonnét csak több órás távolságokba tudnék erődítményt alapítani, mivel a régi játékosok már minden fellelhető kijelölt területet felhasználtak.
Hadműveleteinket egy világtérképen fogjuk intézni, ahol rábukkanunk a rablókastélyokra is, melyek kiváló fosztási célpontot biztosítanak azok számára, akik nem szeretnének komolyabb konfliktusba keveredni, vagy mások játékát elrontani, ám itt is számolni kell azzal, hogy bár szökő évente, de visszatámadnak az NPC-k. Ami még érdekesség, hogy külön generálisokkal rendelkezünk, melyek zsákmányolt páncélzatokkal és tárgyakkal vértezhetőek fel, valamint többlet tárgyainkból a kovácsműhelyben új képességekkel felruházott eszközöket készíthetünk. Generálisaink számának függvénye, hogy egyszerre hány támadást indíthatunk ellenfeleink ellen, a védelmi funkciókat pedig egy külön őrhely látja el. Annak ellenére, hogy az egységek két osztályba vannak szedve, meg van a lehetősége, hogy egységhiány esetén gyengébb támadó képességgel rendelkező védőkkel is lerohanjuk ellenfelünket, ami azért is jó, mert seregeinket nem tudjuk feloszlatni, viszont élelmezni kell őket, és a feleslegessé vált, elavult katonáinktól így megszabadulhatunk.
Azért tértem ki részletesebben a stratégiai oldalra, mert mégis itt találhatóak egyfelől az érdekesebb, másfelől a némi egyediséggel szolgáló lehetőségek, míg a gazdaság a fent felvázolt egyszerű építgetős, upgrade-elős termelésen nyugszik, szerény nyersanyagtípusokkal, megtoldva azzal, hogy a befolyó aranypénzek mennyisége, lakosságunk méretétől függ, amit lakóépületekkel növelhetünk automatikusan, termelékenységükért pedig a kedélyállapotukat növelő dísztárgyak felelnek. Hátrányos, hogy saját kezűleg kell bezsebelnünk az összegeket, mivel egy adószedő emberünk körbejárja a várost az általunk kijelölt idő alatt (minél alacsonyabb idő, annál profitálóbb), majd pedig tőle kell bekérnünk az aranyat, amit ha nem teszünk meg, az eltelt idő függvényében apadni kezd az összeg adószedőnk enyves keze alatt. A gazdaság óriási lékét képezi azon piac hiánya, ahol elhelyezhetnénk X összegért vagy termékért cserébe portékánkat, illetve ahol válogatni tudnánk mások árucikkei közül. Ehelyett a piac megépítésével csupán szekereket kapunk, melyekkel korlátozott mennyiségben szállíthatunk a többieknek nyersanyagot és viszont, persze előzetes levélben történő egyeztetést követően.
A játék kezdetekor mindenkinek fel fog tűnni a túlzott mértékű jutalmazási rendszer, aminek következtében sorra zsebeljük be a tetemes vagyonokat, éppen ezért rohamtempóban érjük el a tízes szintet, majd torpanunk meg ott, a lehetőségek kiaknázásával és csiga tempóban haladunk a stratégiai úton szerzett szerény tapasztalati pontok begyűjtésével. Ennek oka, hogy az XP-t érő építkezést és upgrade-elést hamar kimerítjük, mivel azok szintekhez vannak kötve. Az egész játék egyensúlytól mentes, de van még egy dolog, ami alaposan képes megborítani azt…
…egy dologra akarok még mindenképp kitérni, az pedig a játék pofátlan turkálása a pénztárcánkban, ugyanis folytonos egyedi, exkluzív ajánlatokkal bombáz bennünket, amit rajtunk kívül még csupán 50.000 ember kap meg. Ez a free-to-play műfajon belül is szokatlanul erősen van jelen, csak úgy, mint az extra opciók elérhetősége. Építkezésre csupán 1, egység képzésre pedig 2 slotot kapunk, a többit pedig a játék által használt fizetőeszközzel, a rubinokkal oldhatjuk fel. A védelmi és támadó eszközöknek csupán fele érhető el, mert másik felének képzése rubinokba kerül, csak úgy, mint bizonyos épületek feloldása, de ugyanúgy fizetnünk kell azért ha adószedőnket 6 óránál tovább szeretnénk kiküldeni, az abszurd kategóriába tartozó, már korábban említett 400 forintos kastély névváltoztatásról már nem beszélve. A játék egészének amúgy is egyensúlytalanságát csak jobban borítja, amennyiben valaki kinyitja tárcáját, mivel olyan extra opciókhoz jut, melyek isteni rangra emelik, mint például az azonnali nyersanyagvásárlás, katonai egységek azonnali megszerzése, gyorsabb támadás, erősebb egységek, folytonosan termelődő arany és bármi más nyersanyag, de akár a termelést növelő munkafelügyelőket is vásárolhat, az azonnali támadhatatlanság mellett, és még sorolhatnám a kifogyhatatlannak tetsző, a játék ezen részét fantáziadúsan érintő opciókat. A lényeg, hogy a Goodgame Empire ezt minden korábbinál jelentősen túlzásba viszi, akár a banalitásig fajulva, miközben más napokat csak a zsákmányolással szerzett csekély mértékű XP-k begyűjtögetésével, egy helyben toporgással és egerészéssel tölt, amin a fellehető, a The Settlers Online-ra hajazó küldetések (építkezések, adakozások, fosztogatások) mit sem dobnak, mivel ha lehetőségeink a szintünk miatt lekorlátozódnak, azokat sem tudjuk teljesíteni. Kis hangulat fokozóként van jelen a Forge of Empires által átemelt, más világokba való utazási lehetőség és fosztogatás, persze a megfelelő magas szint elérésével, de inkább fordították volna ezt az energiát az optimalizálásra, mert alapból kicsit lassú a játék kurzora és a navigálás, időnként pedig képes megzuhanni a képfrissítés.
A Goodgame Empire körülbelül 2 hétig tudott a monitor elé szegezni, hozzávetőleg napi 2-3 órára az első napokban, amit ebben a stádiumban meg is követel a program, míg a későbbiekben ez jelentősen redukálódik a hosszas (rubinnal persze gyorsítható) építkezések és beszűkült lehetőségek mellett. Nem mondanám időigényes játéknak, így bárki tehet vele egy próbát, sőt a kezdeti lépéseket minden stratéga élvezni fogja, ám a későbbiekben mélyzuhanással laposodik el a primitív gazdaság és a számtalanszor látott opciók végett.
A Goodgame Empire, nem good game. Számomra semmi kiemelkedőt vagy megragadó újdonságot nem volt képes felmutatni, az elenyésző egyedi lehetőség pedig kidolgozatlan, éppen ezért érdektelen is, és akinek volt egy csepp fantáziája, az igen élvezetes dolgokkal tudta azt tovább gondolni és csapott le rá jogosan (lásd: Forge of Empires). Ennek ellenére semmiképpen sem mondanám rossznak, erősen benne van a középosztályban, csak éppen ott sereglik a legtöbb Free to Play játék, így aki újdonságra vágyna, az nem ennek a játéknak a személyében leli fel. Inkább kezdő MMO stratégák játéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése