2012. szeptember 25., kedd

Csillagharcos - Dragon Ball Z: Burst Limit teszt


Megszokott már, hogy minden generációváltáskor a Dragon Ball Z verekedős játékszéria kap egy rebootot az ilyenkor szokásos grafikai elemek alapos feltupírozásával és sajnálatos módon a tartalom visszább vételével, helyt adva a későbbi epizódok éves megjelenésének ezzel. Nézzük meg közelebbről, mit is kínál a Burst Limit a Dragon Ball kedvelőknek és azoknak, akik csupán egy jó verekedős játékra vágynak.



Az első szembeötlő változás, ami ilyenkor szemet üt a játékosnak az természetesen a prezentáció, melyet valami hihetetlen szintre emeltek a fejlesztők. A karakterek aprólékos, rajzfilmszerű kidolgozottsága, sebes mozgása, a pályák élénk színkészlete és a látványos effektek mind azt az érzetet keltik, hogy a játékban zajló események majd lemásznak a képernyőről. Szemkápráztató és szerény véleményem szerint a rajzfilmet leköröző látványvilággal rendelkezik (egyedül a karakterek közeli képén képes az anime ráverni a játékra), ahogy a két karakter fénysebességgel csépeli egymást, röpködnek és teleportálnak fel-alá, viszik be és hárítják a támadásokat és a ki energia lövedékeit. A legapróbb rossz szó nem érheti ezen a téren a játékot.
A korábbiakban voltak próbálkozások az oldalnézet megváltoztatására, a kamera áthelyezésére karakterünk háta mögé, még inkább háromdimenziós hatást keltve ezzel (Tenkaichi sorozat), amit ezúttal elvetettek és visszatérve az eredeti kiinduló perspektívához, ismét oldalról szemlélhetjük a csata menetét, természetesen megőrizve a tér minden irányába történő mozgást, de alkalmanként a kamera is más-más szögben dől be, főként a speciális támadások esetén. Ez a dinamikus nézet nagyon jól fekszik a játéknak és pörgősebbé teszi annak sebességét, megszüntetve a statikusság érzetét, melyet egy-egy korábbi résznél érezhettünk.
A harc menetét alapos változtatások érték, a kombózás lényegesen egyszerűbbé vált, csakúgy, mint a speciális lövések, támadások előhívása, ez mindképp előnyére válik a játéknak és ismét dob egy nagy lapáttal a sebességen, úgy ahogy a ki energia töltésének eltörlése. Korábban ez jelentős taktikai elemmel rendelkezett, de meglepő módon cseppet sem hiányzik a játékból. Lemerült energiánkat a legegyszerűbb módon, támadással és ütések elszenvedésével tölthetjük vissza, hogy a későbbiekben védekezésre, teleportálásra és speciális támadásokra legyünk képesek.
A következő változtatás bevezetése jelentős kockázattal rendelkezett a készítők részéről, de nyilván alapos próbálgatás után, nagyon helyesen arra jutottak, hogy létjogosultsága van a Drama Pieceseknek (továbbiakban DP). A kapszulák eltörlésével, ezek a rövid videók keretén belül lezajló események nyertek terek, melyek, még ha rövid időre meg is szakítják a játékot, kiválóan működnek és fokozzák a játék élményét azzal, hogy a rajzfilm szintjére hozza fel a cselekményeket. Ezekből a DP-kből mindenkinek három állhat rendelkezésére és mindegyiknek megvan a maga kiváltó oka. Példának kedvéért, ha sok ütést nyelünk be sorozatosan, akkor az egyik DP aktiválódik (amennyiben ilyennel rendelkezünk) és egy segítőtárs ugrik be a képbe, aki leszedi támadónkat, vagy Goku esetében egy auratámadással ellöki ellenfelét. A korábbi védekező-támadóerő növeléseket is ilyen módon szerezhetjük meg, illetve a gyógyító babot is, csak úgy, mint a speciális kitéréseket, melyek mindegyike a rajzfilmből átvett módon, az adott karakterre van szabva.
A DP-ket, egy-egy versus összecsapásnál mi magunk állíthatjuk össze a karakterünk rendelkezésére állóak közül, mint ahogy tehetjük azt a speciális támadásokkal is, de ezeket előtte meg kell nyitni, méghozzá a sztori módban. A Z Chronicles névre hallgató történeti opció végre egy teljes egészében igényes kidolgozottságot nyert, melyet a játék saját motorjával elkészített átvezető videók tesznek azzá. Legutoljára ilyet a 2002-es Budokai-ban láthattunk, melyet sajnos a későbbiekben a képregényes formára cseréletek a fejlesztők, költséghatékony mivolta végett. A filmes betétek végett viszont eltörölték a szabadon bejárható és felfedezhető világot, annak minden rejtett zugával és sárkánygömbjeivel.
A történetmód, a Saiyan sagat, a Frieza sagat és az Android sagat tartalmazzák, ami jelentős, de a megszokott tartalmi csökkenést jelenti a sorozatban, de ennek kompenzálására bekerült Bardock és Broly története is, melyek a történet végeztével nyithatóak meg. Így is összességében 50 felett van a játszható fejezetek és összecsapások száma, melyek mindegyikét a rajzfilm alapján készített, részletesen kidolgozott átvezető videók kötnek össze, ezzel egy szép kerek történetet adva a játékos számára, melyet ilyen minőségben még nem élhetett át.
A történet kereteinek csökkenésével a rendelkezésre álló karakterek is mindössze 21 -re apadtak a korábbi 100+ -ról, ami sajnálatos dolog, de ennek ellensúlyozására részletekbe menő kidolgozottságot, minden egyedi tulajdonságot és számos különböző videót kaptak a történetben szereplő összes átalakulási forma mellett. Ennek ellenére a három sagaból lehetne még felemlegetni olyan karaktereket, akik méltóak lettek volna a szerepeltetésre. Ezek hiányát nyilvánvalóan a későbbi részekre tartogatták, hogy a doboz hátoldalára ismét nagy betűkkel kerülhessenek fel a karakter számok, és annak ellenére, hogy ez nem meglepő húzás, mégsem lehet elmenni szó nélkül mellette. Ami viszont végképp érthetetlen, az a pályák csekély száma, ami nevetségesen alacsony 5 darabból áll összesen.
A történeti módon felül a már korábban említett versus opció áll rendelkezésre, melyet vívhatunk gép ellen, egy másik játékos ellen offline vagy online is. Ezeken, és a megszokott Tutorial és Training menükön felül, bekerült három kihívást jelentő opció is, a Time Attack (megszabott időre kell végezni az ellenfelekkel), Survival mód (egy életerővel kell a lehető legtöbb ellenféllel végezni) és a Battle Points mód (minél magasabb pontokért zajlik a küzdelem, amit a bevitt sebzések alapján kapunk). Ezekkel további pörgős órákat lehet eltölteni, amit tovább fokoz a cseppet sem könnyű achievementek és trófeák gyűjtögetése.
Külön ki kell emelni a remekbeszabott játékmenetet, mely adrenalin pumpáló összecsapásokat tesz lehetővé. Ez a játék legnagyobb és egyben egyedi tulajdonsága is, hisz nincs még egy ilyen alapokkal rendelkező verekedős széria, de ezeket az alapokat most a lehető legfinomabbra csiszolták. Az egyszerű kombózással látványos ökölharcokat lehet vívni, melyek elől a teleportálással kitérve az ellenfél mögé kerülve teríthetjük le azt, majd egy speciális támadással kenhetjük el a száját, melyet, ha ő is alkalmaz, akkor kezdődhet a mindent elsöprő gombnyomkodásos erőpróba. Ha szorul a hurok, beindul egy Drama Pieces és fordul a helyzet, de ne feledkezzünk el az energia felszabadításról, amikor Super módra váltva a levegőbe küldhetjük riválisunkat, hogy alaposan elcsépeljük egy gombnyomogatós párbaj keretein belül. Az összkép mindenképp fenomenális, amit tovább fokoz az alatta felcsendülő már megszokott ritmikus dallamok és az eredeti angol szinkron hangok.
Csökkentett karakter felhozatal, csökkentett pálya szám, megszüntetett szabadon bejárható és felfedezhető világ, megszüntetett világbajnokság (mivel nincs vásárlási lehetőség, de ettől még egy Cell Games bekerülhetett volna, ha más nem) valamint a kapszulák eltörlése.



A mérleg másik serpenyőjében pedig a lehengerlő és dinamikus látvány, ami a földhöz szegezi az ember állát, Drama Piecesek, egy kiválóan megszerkesztett sztori mód, mellette pedig végtelen szórakozást és kihívást nyújtó versus és Time Attack, Survivor, Battle Point meccsek a finomra hangolt játékelemek révén. Bárhogy is vesszük, jelentős tartalmi visszaesés történt, viszont ezt jelentősen tompítja a lehengerlő, a rajzfilmmel vetekedő látvány és a meglévő dolgok részletes kidolgozottsága.
A Dragon Ball Z: Burst Limit azok számára is élvezhető játékot képes nyújtani, akik ez idáig idegenkedtek a sorozattól, de a rajzfilm rajongói egyenesen le lesznek nyűgözve. A tartalmi visszaesés némely ponton elfogadott, másutt viszont semmiképpen sem, ennek színvonalára számítani lehetett, viszont a prezentáció ilyen mértékben történő megemelésére és a harcok finom hangolására nem igazán. Remek indítása a szériának.

7 pont

Műfaj: verekedős
Megjelenés éve: 2008. (Xbox 360, PlayStation 3)
Fejlesztő: Dimps
Kiadó: Bandai (JP, EU), Atari (NA, AUS)
Zerko 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése