A Deadly Premonition Project (Japánban Red Seed Profiles) fejlesztése még 2004–ben kezdődött meg, ám ahogy az lenni szokott, a művészien kiemelkedő játékok hányattatott sorsát járta be. Először a célplatform váltás tett neki keresztbe, majd következtek a sorozatos csúsztatások, mire nagy nehezen öt év elteltével kiadásra került a játék. Elismerés illeti a kiadót, aki felmerte vállalni a játék kiadását a prezentációs színvonal, a csúsztatások és a játék által feldolgozott témát illetően (leszögezhetjük, hogy rétegjátékról van szó), és mi játékosok pedig hálát adhatunk, hogy ez így történt.
Francis York Morgan ügynököt egy északi kisvároskába küldik, hogy belevesse magát az egyik helyi lakos meggyilkolásának ügyébe. A bűneset nem egy szokványos emberölés, rituális végrehajtás nyomai lelhetők fel, és ráadásul azonosságot mutatnak egy korábbi bűnténnyel, melyet egy másik városban követtek el.
Anna Graham halála megrázkódtatást jelent a kisváros számára, melynek szürke hétköznapjaiba nem fér bele az erőszak legcsekélyebb formája sem. York ügynökre nehéz feladat hárul, minden nyomot megragadva kell felkutatnia az elkövetőt, de anélkül, hogy a kisvároska életét feldúlná.
Anna Graham halála megrázkódtatást jelent a kisváros számára, melynek szürke hétköznapjaiba nem fér bele az erőszak legcsekélyebb formája sem. York ügynökre nehéz feladat hárul, minden nyomot megragadva kell felkutatnia az elkövetőt, de anélkül, hogy a kisvároska életét feldúlná.
Párhuzamos világ
Már a bevezetőben leírt történet is erős hasonlóságot mutat a legendás TV sorozattal, olyan szinten hogy vannak belőle átemelt karakterek, sőt egész jelenetek is, tehát itt az elején leszögezhetjük, hogy félig-meddig egy Twin Peaks adaptációval van dolgunk, ami csak még érdekesebbé teszi a játékot, mivel annak minden hangulati elemét sikerült megtartaniuk, ami naggyá tette. Kezdetnek itt van nekünk ez a kissé dilis York ügynökünk, aki nem rendelkezik magnetofonnal, mint Cooper társa, éppen ezért folytonosan magával társalog, pontosabban elméjében meghúzódó képzeletbeli társával, Zackkel, akit a játékos testesít meg, mivel a válaszokat neki kell majd kiadnia.
A meggyilkolt fiatal lány, Anna Graham, szoros hasonlóságot mutat Laura Palmerrel, főként a folytonosan magasztalt szépségében, és titokzatosságában. De itt van a sorozat esetlen sheriff helyettese, Andy megfelelője is Thomas szerepében, csak úgy, mint a Tuskó Lady, Sigurney, a Pot Lady szerepében, aki folyton egy fazékkal a kezében rohangál és attól tart, hogy annak tartalma kihűl. Ahogy a sorozatban Cooper ügynök a tuskótól, itt a játékban York a fazéktól kaphat homályos információkat, mely előrébb gördítheti a nyomozást. A kisvároska épületei, helyszínei is 1:1 arányban mutatnak egyezést. A fűrészmalomtól kezdve a kávézón át a bárig minden egyes eleme megtalálható, tökéletesen megtartva hangulatát, melyet csak fokoz az északi, fenyvesekkel burkolt környezet. A dramaturgiai szálvezetés, a megfelelő helyeken elszórt esetlen poénokkal pedig mesteri másolatot ad a filmsorozatról, mellesleg a történetet homályosító álmok és a vörös szín kiemelt szerepe is jelen van. Minden hasonlóság és párhuzam ellenére egy teljesen új horror krimi történetet kapunk kezünkbe, melyet a legapróbb részletekig kidolgozva tárnak elénk és nyújtanak egy eddig még nem tapasztalt élményt játék formájában.
A nyomozás
A Deadly Premonition legnagyobb erőssége a sandbox jelleg. Egy teljesen nyílt és szabadon bejárható városkában vagyunk, Greenvale–ben, ahol a jelentős távolságokat autóval fogjuk megtenni. A küldetések helyhez és időhöz kötötten vannak feladva, hasonlóan a Dead Rising szisztémájához, és a köztes időt teljesen szabad tevékenységre fordíthatjuk, melyből a program ad is rendesen. Elsődlegesen ott van az az ötven darab mellékküldetés, melyek teljesítése teljesen szabadon választott, ám ezek révén ismerjük meg valójában a szereplőket, és mélyülhetünk el a nyomozásban, mivel számos információra tehetünk szert ezek végeztével. A feladatokat mindig egy-egy lakostól kapjuk meg, ez fellelhető a térképből megnyitható noteszünkben. A csavar ott van, hogy nem mindig jelzi ki a térkép az adott küldetés aktivitását, így belekényszerülünk abba, hogy feltérképezzük a várost, megismerjük a szereplőket és azok szokásait, mivel senki sincs egyhelyben. A lakók algoritmusát tökéletesen valósították meg, hisz ennyire életszerű NPC–ket nem gyakran lehet látni játékban. Mindegyiküknek megvannak a maga rutinjaik, a felkelés, bevásárlás, ebédelés, munka, ide-oda utazgatás…mindig más-más helyen találhatjuk őket, más-más tevékenység közepette, amit a térkép folytonosan kijelez számunkra.
A játék e része akkora tökéllyel lett megvalósítva, hogy ténylegesen egy élő-lélegző városban érezzük magunkat, a nyomozás során pedig egy valós bűntény felderítésének érzetét kelti a folytonosan frissülő dialógusok révén. Ha nem lenne elegendő az ötven küldetés -amelyekből rengeteg extra felszerelést nyerhetünk ki- gyűjtögetés is található, méghozzá a szereplőket és azok különféle kiemelt tárgyait tartalmazó kártyákat szedegethetünk össze, szám szerint hatvanötöt. Ha egy kis lazításra vágynánk, akkor elmehetünk horgászni, ahol egy mini játéknak lehetünk részesei különféle hasznos tárgyakat nyerve, de betérhetünk a helyi bárba dartsozni is, vagy checkpoint versenyeken vehetünk részt. Ha pedig el szeretnénk költeni a fejezetek végén, valamint az érme gyűjtögetés által szerzett pénzmagunkat, akkor felkereshetjük Greenvale üzleteit fegyverekért, lőszerekért, vagy élelmiszerért.
Az életszerűség nem csak a lakosság körében mutatkozik meg, hanem York ügynöknek is megvannak a napi szükségletei. Bizonyos időközönként hozzá kell jutnia harapni valóhoz, valamint aludnia is kell, különben végelgyengülésben leli halálát és megkapjuk az Investigation Failure feliratot. Persze ennek elkerülése érdekében bizonyos mennyiségű élelmiszert táskánkba pakolhatunk és alvás megvonás ellenszereként pedig ott szerepel a kávé, az amúgy is kedvelt ital ügynökünk számára a cigaretta mellett, ami viszont az üresjárattal rendelkező időt pörgeti nekünk előre. A ruházatra külön figyelmet kell fordítani, nem árt azokat megfelelő időközönként cserélgetni, különben legyek fognak körberajzani minket, és akkor már a borotválkozást se hagyjuk ki.
A város világa két részre oszlik. Nappal a barátságos hangulatú, békével teli idilli vidéket nyújtja, az éjszaka beálltával viszont halott lelkek kóborolnak préda után kutakodva. Az utóbbi Silent Hillhez hasonló oldalát kapjuk a játéknak a főküldetések során is, amikor át kell vergődnünk magunkat a helyszíneken, miközben bizonyítékokat gyűjtünk be, majd azok meglétével York ügynök egy eltorzított vízió keretében tárja elénk a lezajlott bűncselekményt. A szellemlényekkel többféle eszközzel is felvehetjük a harcot, e fegyverek két csoportra oszlanak: ütő, illetve lőfegyverekre. Az előző csoportot a feszítővas, golfütő, kard, vascső, harci kés, míg a lőfegyverek között alapból a 9mm–es FBI pisztolyt kapjuk meg, és e mellé vásárolhatjuk meg a 9mm–es SMG–t, Shotgunt, gépkarabélyt, Magnumot és lángszórót. A játék szerencsésen ragaszkodik a régi módi életerő feltöltéshez, melyet három különböző mérető Medkittel hajthatunk végre, vagy ha szívverésünket akarnánk a sok futás után csillapítani, akkor arra ott van a Stabilizer.
A játék stílusa megkívánja a fejtörőket, sajnos ezekből egy-egy van csak elvétve és azokból is a könnyebb fajta. Ennek ellenére mégsem érezzük hiányát ezen elemeknek, mert a történet sodrása, az apró titkok és misztériumok felderítése magával ragadják a játékost, és folytonos töprengésben lesz a gyilkos kilétének felfedésével kapcsolatban. Ezek helyett inkább az epizódok végén találunk összefoglalókat, mely során York latolgatja a történteket és a játékosnak Zack szerepében kell a konzekvenciákat levonnia.
A legendás gyilkos
Nem nehéz kitalálni, hogy a borítón szereplő Raincoat Killer lesz fő ellenfelünk, aki nem csak Greenvale lakói közt szedi áldozatait, hanem több alkalommal próbál meg a mi életünkre is törni. Ezek a szekvenciák ötletes elemekkel lettek megoldva, hogy mégse kelljen közvetlenül konfrontálódnunk a fő gonosszal, akinek legendája hosszú időkre nyúlik vissza a greenvale–i folklórban. A konfrontáció egyik fajtája, amikor el kell bújnunk a fenyegető sebességgel közeledő gyilkos elől egy általunk kiválasztott helyre, majd amikor az a terepet körbejárva felkelti valami a figyelmét, nekünk a megfelelő pillanatban kell lenyomnunk egy gombot, hogy visszatartsuk lélegzetünket. Ez lehet egyszerűen hangzik, mégis óriási feszültséggel bír. Másik összecsapási mód, amikor a gyilkos hirtelen támad ránk és egy QTE (quick time event) keretében kell reagálnunk. Esetenként üldözőbe is vesz bennünket még tovább fokozva az amúgy sem lagymatag stressz hatást, és felváltva kartekergetéssel és gombnyomkodással kell futásra bírni főszereplőnket és utat törnünk magunknak.
A múltban ragadva
A hihetetlen módon részletekbe menő kidolgozottságnak ára van. Amíg tartalommal töltötték meg a játékot és tökélyre csiszolták annak elemeit, elszállt fölötte az idő és egy audiovizualitás terén jócskán az előző generációban ragadt játékot kaptunk. A megjelenítés nem több egy PS2 hardvert kihasználó sandbox játéknál HD felbontásra húzva, a hangeffektek pedig nemes egyszerűséggel a botrányosság határát súrolják, csak úgy mint a fizika. Ezzel szemben a zenei aláfestés a zsenialitás mintapéldája minden dallamával, nagy kár érte, hogy kevés zenei betét került bele. Hátránnyal bír, hogy a szellemlényeken kívül mindössze egy, szintén túlvilági ellenfél szerepel, melynek megölése kissé monoton szekvenciákra épül. Meg kell említenem még a kissé balul sikeredett mini térképet is, mely folytonosan követi irányunkat, így nehézkes kiigazodni rajta, ráadásul eléggé elnagyolt.
Mindezek ellenére egy páratlan élményt képes nyújtani a Deadly Premonition, és mindenkinek, aki szemet tud hunyni eme fogyatékosság felett részese lehet benne. Nézzük meg Alan Wake példáját, ahol kaptunk egy tökéletes prezentációt, viszont a tartalom unalomba fulladva vette el sokak érdeklődését a nem mindennapi történet átélésétől.
A Deadly Premonition épp ellenkezője, kapunk egy fenomenális játékmenetbeli és történeti élményt elmaradott grafikai köntösbe burkolva. Azt hiszem, ha mérlegre tesszük a kettőt, inkább utóbbi fogyatékossága fölött hunyhatunk szemet, mert minden hibája ellenére kiemelkedik napjaink produktumai közül. Azt viszont már senki sem vitatná, hogy az Alan Wake grafikai teljesítményét egybegyúrva a Deadly Premoniton játékmenetével és tartalmával megkapnánk a tökéletes horror krimi játékot.
A Deadly Premonition épp ellenkezője, kapunk egy fenomenális játékmenetbeli és történeti élményt elmaradott grafikai köntösbe burkolva. Azt hiszem, ha mérlegre tesszük a kettőt, inkább utóbbi fogyatékossága fölött hunyhatunk szemet, mert minden hibája ellenére kiemelkedik napjaink produktumai közül. Azt viszont már senki sem vitatná, hogy az Alan Wake grafikai teljesítményét egybegyúrva a Deadly Premoniton játékmenetével és tartalmával megkapnánk a tökéletes horror krimi játékot.
Alaphangon a tökéletesen tálalt, rejtélyekkel teli, érdekfeszítő történet 15 órát fog ellopni életünkből. Mind a szavatossága, mind pedig a fejezetekre való felbontás és az azok előtt megszemlélhető tartalmi összefoglaló, sorozat jelleget ad a játéknak. Ez egy ilyen kaland horror krimi játéktól kiemelkedő teljesítmény, messze lekörözve társait, erre még további 15 órát képes rápakolni a mellékküldetésekkel. Sőt, ha szeretnénk 1000 Gamescore–ra teljesíteni, akkor 45-50 órát ölhetünk bele alsó hangon.
A Deadly Premonition mert nagyokat álmodni, melyet, még ha elmaradott technikai háttérrel is, de sikerült megvalósítania. Egy egyedülálló nyomozás részesei lehetünk, ahol mi magunk vagyunk a rejtély felderítői, minden apró részletet a mi kezünkbe kerülve kell kielemeznünk és a megfelelő konzekvenciákat levonva a gyilkos nyomába erednünk. Egy hihetetlenül összetett, fordulatokkal teli történet részesei lehetünk, egy gyönyörűre csiszolt játékmenet révén, hol megborzongva, hol pedig folytonos töprengések közepette.
9 pont
Műfaj: külső nézetes akció horror krimi
Megjelenés éve: 2010. (Xbox 360, PS3)
Fejlesztő: Access Games
Kiadó: Rising Star Games (EU), Ignition Entertainment (NA), Marvelous Entertainment (JP)
Zerko
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése