Gondolkodtató – A goldminer maffia legalizálása

Modern társadalmunk és az általa igénybe vett elektronikus szórakoztató ipar rendelkezik olyan résekkel, melyekre maffia szervezetek épülhettek fel a Távol – Keleten, megpillantván a dollár milliárdos üzlettel kecsegtető lehetőségeket. Ezek közül a legkiemelkedőbb és a legismertebb megjelenési forma a goldminerkedés.

Tisztázzuk le először, mit is jelent eme fogalom. A goldminer azon személy, aki csak azért játszik egy játékkal, hogy az abban nehezen, hosszú befektetett munka eredményeképpen megszerezhető tárgyakat, fegyvereket, arany készleteket, az internet különféle aukciós oldalain értékesítse.



Tehát a goldminer nem a szórakozásért, hanem pénzkereseti lehetőség végett tölt napi 12-16 órát egy MMORPG–vel, mint például a World of Warcraft, vagy a legújabb Star Wars: the Old Republic.

A Távol – Keleten (értsd: Kína) maffia szervezetek alakultak ki, melyek fiatalkorúakat alkalmaznak tömegesen erre a tevékenységre, majd az általuk megtermelt digitális tárgyakat értékesítik például az eBay–en, esetenként több százezer forintnak megfelelő összegekért. Azért szükséges ezeket a szervezeteket a maffia jelzővel illetnünk, mivel régióktól és országoktól függetlenül, globális törvény tiltja az ilyen és ehhez hasonló cselekményeket, mivel ha bekapcsolsz egy játékot, talán az első felvillanó apró betűs rész tudatja veled, hogy ezen szellemi termék minden egyes eleme szerzői jogokhoz köthető törvények által van védve.

Ezt a törvényt figyelmen kívül hagyva tesznek tetemes haszonra az alvilági csoportok, kihasználva a nagymértékű ázsiai munkanélküliségi rátát, az alacsony bérezéseket, valamint a nyugati fejlett országok azon egyedeit, akik szép számban fellelhetően, nem hajlandóak száz és száz órákat ölni egy eredmény sikerességéért, hanem ennek megkerülése érdekében képesek ezer dollárokat kifizetni a maffiának, míg a tényleges termelő, azaz goldminer, mindössze pár dollárt lát belőle. Ennek ellenére ez egy igen kecsegtető foglalkozás az ázsiai országok körében, ahol a világon fellelhető mintegy 45 millió gyerekmunkás nagyobb hányada található, mivel nem kell a gyárak futószalagja mellett, talán még kevesebb pénzért robotolni. De még a fejlettebb régiókban, mint Dél–Korea is megtalálhatóak, olyan játékokban, melyeknek csak ott van piaca és az európai ember még csak futólag sem találkozhatott velük.

A goldminerkedés kezdete az első komolyabb MMORPG–ék megjelenéséig vezethetőek vissza, a jól megfigyelhető és datálható felbukkanása 1999. környékére tehető az Everquest megjelenésével, majd a World of Warcrafttal hatalmasra duzzadt. Napjainkban az üzletágban rejlő profit és népszerűsége az Old Republicban mutatkozik meg leginkább, ahol dollár ezreket kérnek egy-egy feltápolt karakterért. Hazánkban valamivel szolidabb körülmények között van jelen, mégis találhatóak személyek, akik megélhetési formának választották, és a WoW aranykorában 50-100 ezer forintot kértek egy karakterért, míg mára ez az összeg átlagosan 10-15 ezerre csökkent.

Itt jön a képbe a Blizzard, méghozzá az új Diablo részükkel. Az Activision és Blizard közösen figyelt fel arra, hogy ezen illegális üzletágban alsó hangon is egy milliárd dollárról lehet beszélni, amiből annak legalizálásával részesedést nyerhetnek ki belőle. Ha már a használt játékkereskedelemre is rátették mancsukat pofátlan módon, akkor miért pont egy ilyen üzletet hagynának veszni. Ennek legalizálására pedig egy pofon egyszerű lépést tesznek, létrehozzák a Battle.net keretein belül a maguk aukciós házát, ahol a goldminerek értékesíthetik a saját szerzeményeiket, melynek összegéből a Blizzard lekarmolja a részesedését. Az ügylet ilyen pofon egyszerű módon fog zajlani, a következmények viszont annál beláthatatlanabbak.

A legalizálási folyamat végett még komolyabban beindulhat az üzletág, és immár tisztán épülhetnek rá cégek ilyen profilt választva, ezzel újabb digitális ágazatot létrehozva. A goldminerek terjeszkedésével az árak változni fognak a versenyképesség végett, a vásárlási igénnyel rendelkező játékosok mindenképp jól járnak, az ebből megélő minerek már kevésbé, hisz órabérük az alacsonyabb profit végett redukálódni fog. Lehet, hogy több embernek adhat megélhetést ez a fajta tevékenység, ám a finoman szólva is szolid körülmények tovább degradálódnak. Európai és amerikai cégek megjelenésétől nem igazán kell tartani, mivel azok versenyképtelenek lennének az ázsiai „marékszemrizs” bérért és embertelen körülmények között zajló munkakörülmények végett. Az ottani „előállítási” költségek így is a minimálisra vannak szorítva. A többi kiadó látván az Activision Blizzard sikereit szintén be fogja vezetni a saját aukciós házukat a részesedés reményében, ezzel még nagyobb teret engedve a digitális aranyásóknak és eltörölve az amúgy is megingott fair play-t. Megkockáztatom, hogy látva az MMO sikereket, idővel más műfajú játékoknál is megjelennek a komolyabban fejleszthető tartalmak és azok kereskedelme.

(A kép csupán illusztráció, a valóság ennél rosszabb)

Hogy mit hoz a jövő és mi lesz ennek a folyamatnak a vége az kérdéses. Olyan vonzatai is felmerülhetnek, melyekre most egyáltalán nem lennénk képesek gondolni. Egy biztos, amíg keresleti igény merül fel, addig lesznek jelentkezők, akik jó pénzért kielégítik azokat, de az árak csökkenésével, az igény csak tovább fog növekedni, és az is meg fogja lépni a vásárlást, -bármilyen szándékból kifolyólag- akinek ez idáig eszébe sem jutott.

Zerko