2013. október 23., szerda

A buta majom - Donkey Kong


Sokak kedvenc majma, az 1981-ben napvilágot látó Donkey Kong volt az első olyan játék, mely esetében a történet született meg hamarabb, és azt nem utólagosan húzták rá. A mára nagyon egyszerűnek számító sztorihoz olyan alkotások szolgáltattak inspirációt, mint a Szépség és a szörnyeteg, a Popeye, de leginkább a King Kongra lehet ráismerni személyében.
Ezt a kis történetet, egyszerű animációk mesélték el a játékos számára, ahogy Donkey Kong elrabolja, majd a pálya legmagasabb pontjára hurcolja el az eredetileg Jumpman névre keresztelt főhős szerelmét. A pályák mindig több szintből álltak, amit létrák és liftek kötöttek össze, és a navigációval, illetve az ugrás lehetőségével kellett a gorilla által eldobált hordókon és az ezekből keletkező tűzgömbökön átverekedni magunkat, hogy a pár ismét egymásra találjon. Ekkor összeölelkeztek és egy szív jelent meg kettőjük között, mely azon nyomban kettétört, amint a majom megjelent és ismét elragadta Jumpman kedvesét, egy újabb kihívás elé állítva a főhőst.
A játék eredeti arcade verziója négy pályát tartalmazott, melyek 25 méterenként növelték a magasságot, mígnem elértük a legutolsó összecsapás színterét, 100 méteren. Az első helyszínen hét emeletet kellett megtenni a létrákon, miközben a Donkey Kong által lehajigált hordókat és az azokból keletkező tűzlabdákat kerülgettük. A második szint már nehezebb kihívást produkált hiányzó pályaelemeivel, tűzfészkeivel, a folytonosan mozgó létráival és támadó pitéivel, míg a harmadik pályán a felvonók jelentették a kihívást, a Kong által hajigált tárgyak és tűzgömbök mellett, mígnem az utolsó 100 méteres magasságban nyolc darab elemet kellett eltávolítani a szinteken, hogy Donkey Kong a mélybe zuhanjon.
A játék szereplőiért Shigeru Miyamoto, a Nintendo emblematikussá vált karaktereinek szülőatyja volt a felelős, aki eredetileg a Space Panic-hoz hasonlóan nem tervezett ugrási manővert a játékba, ám így túlságosan is szoros hasonlóság mutatkozott volna a szintén több szinten zajló idegenlény püffölős játékkal, valamint utóbbit a rajongók nem is tekintették igazi platform játéknak evégett.
Maga a cím annak köszönhető, hogy Miyamoto egy kifejező nevet szeretett volna aggatni egyik főszereplőjére, így született meg a „buta majom” elnevezés, melyen az amerikai részleg jót nevetett és azonnal engedélyezték azt. A japánok különösen vonzódnak az egyszerű sorból származó hősök iránt, így született meg Jumpman, a piros overallos, bajszos karakter, asztalos szakmával, aki a végleges Mario nevét annak köszönhette, hogy a Nintendo amerikai leányvállalati vezetőinek nem tetszett a többi karakter névtelensége, így még a kimentésre váró hősnő is elnyerte a Pauline nevet.
Az amerikai részleg még így is ferde szemmel nézett a játékra, ezért csupán tesztjelleggel, két automatát állítottak ki egy-egy bárban, ám a Pong és a Pac-Man sikere megismétlődött és nagyon rövid időn belül megtelt a két gép kasszája, mely egyenes utat engedett a sorozatgyártásnak, majd később a különféle klónoknak, átiratoknak és folytatásoknak.
A második, Donkey Kong Jr. címre keresztelt epizódban már a korábbi fő gonosz fia vált irányítható hőssé, akinek feladata a Mario által foglyul ejtett apjának kiszabadítása volt, és egy emeltebb szintű kihívást tartogatott a játékosok számára. Az elkészítés jogait a Coleco szerezte meg, akik rögvest az Universal Studios által kezdeményezett perbe ütköztek, mivel a játék első része szoros hasonlóságot mutatott King Kong című filmjükkel (nem csak az elrablás, hanem Donkey Kong még azonos módon is halálozik el a játék végén, a magasból leesve, azonnal szörnyethal). A vád vitathatatlanul igaz volt, ám a kártérítés jogossága már annál kevésbé, ennek ellenére a cég kénytelen volt 4,6 millió dollárt kifizetni a filmstúdiónak, ami azután a Nintendonál próbálkozott további kártérítési keresettel, ám sikertelenül.
A harmadik epizód során kikerült Mario karaktere és helyette Stanley The Bugmannel kellett Kongot levadászni, aki minduntalan a méheket hívta segítőtársául. Miközben érkeztek a folytatások, Mario külön utakra lépett és beindította önálló karrierjét a ’83-ban debütáló Mario Bros.-szal, vízvezeték szerelővé avanzsálva Luigi nevezetű testvérével, akivel karöltve barangolták New York csatornahálózatát. Az igazi világhírnevet a ’85-ben, NES gépekre megjelenő Super Mario Bros. hozta el, aminek bizonyítéka, hogy egy 1987-es, a gyerekek körében végzett felmérés alapján, többen ismerték már Mario karakterét, mint Miki egeret…de ez már egy másik történet.

Műfaj: platform
Megjelenés: 1981. (arcade kabinet) később NES, Atari 500, Atari 7800, Intellivision, C64, ZX Spectrum, MSX, Amstrad CPC
Fejlesztő: Nintendo
Kiadó: Nintendo
Zerko

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése