Fűrész halott, és az is marad.
Új játékmester érkezett a városba, aki Jigsaw módszerét másolja, kimondottan a korrupt rendőröket állítva célkeresztbe, Zeke Banks érintettsége végett megnyeri magának az ügyet, hogy fényt derítsen a tettes kilétére.
Ennyi gyerekek, ebből az egy mondatnyi leírásból áll a Spirál: Fűrész hagyatékának története és cselekménye, és ebből már következtethető, hogy mennyire érdemes megtekinteni ezt az epizódot is, de azért feltárom részleteiben is ennek az okát, annak ellenére, hogy nem szeretek filmeket, játékokat, könyveket pocskondiázni és igyekszek is ezt elkerülni, de a száraz tények feltárása, a hibákra való rámutatás és az érzékeltetés végett a megfelelő jelzők használata elengedhetetlen egy kritikus hangvitelű vélemény megformálásnál, a Spirál pedig egy olyan film lett, amit kizárólag becsmérelni lehetne, annak ellenére is, hogy emberek (kreatívnak hitt) munkája áll mögötte… na, persze, ha már tények, akkor inkább a pénznyomtatás szándéka, és egy cseppnyi realitás és önkritikai érzékkel rá lehet jönni, hogy ezt a filmet kizárólag a pandémia utáni mozi nyitások első napjaiban lehetett csak bemutatni, mielőtt a közönség más alkotásokkal oltaná a szomját.
Korszakalkotó film volt 2004-ben a Fűrész, az azóta szép karriert befutó James Wan és Leigh Whannell indította útjára az évtizedek alatt mozi szériává duzzadó, de az epizódok érkeztével minőségében egyre inkább hanyatló, legkésőbb az ötödik epizóddal lezárást kívánó folyam, melyben John Kramer város újraformálási programja nem csak a horror, de legalább olyan mértékben a krimi műfajába is új színt vitt. Sajnálatos módon a hatodik résszel már egészen rossz mederbe terelődött a színvonal, hogy a hetedik, mindent lezáró epizód - amivel a túlerőltetett, rókabőr történet körbe ért -, már egészen pocsék legyen, később hét év elteltével nyitva újra a folyamot egy olyan kreatívnak nem éppen nevezhető elgondolással, mint a ’85-ös Péntek 13 V. részében felbukkanó „halott Jason, aki nem lehet Jason, de mégis ő, vagy mégsem?” frappáns felütéssel, egy szintén csapnivaló történettel gyarapítva az ekkorra már patinás címét is rozsdásra koptató széria.
Persze itt nem álltak meg a dolgok és jött Chris Rock, aki a fáma szerint felkereste az Újra játékban rész készítőit és előadta nekik, hogy mennyi ziccert kihagytak a filmben, mire azok boldogan csettintettek, hogy te kellesz nekünk, úgyhogy a Stolberg és Goldfinger páros nekiültek ismét firkantani valami buggyant sztorit, az persze a stáblistából sem derül ki, hogy Rock ehhez mennyit tehetett hozzá, de bedobták a főszerepbe, úgy, hogy egy karakter színészről, egy kimondottan vígjáték színészről van szó, aminek köszönhetően, ha be is keményít a film során, önparódiába hajlik az egész, amit az sem képes megmenteni, hogy visszahozták az egykoron remek részeket szállító Darren Lynn Bousmant a rendezői székbe, ezzel a niggerezéssel, alpári és primitív poénokkal teli, cselekmény szegény és unalmas, roppant erőltetett jelenteket felvonultató forgatókönyvvel és Chris Rock kretén ábrázatával már ő sem tudott mit kezdeni, így valószínűleg a forgatás harmadik napján elengedte az egészet, lesz, ami lesz alapon.
Lett is ám aztán egy teljes zagyvalék, rálicitálva a korábbi silány epizódokra is. Amikor az ember azt gondolná, hogy ettől már nincs lejjebb, akkor Stolberg és Goldfinger olyan, az első perceitől kínosan erőltetett történetet és teljesen átlátszó (így csak annak gondolt) csavarokat vetett papírra, mintha tényleg a Horrorra akadva legújabb részét nézné az ember, ami kimondottan a Fűrész parodizálására fókuszálna, a móres gépezeteket is már kimondottan fapados módon a halálosztásra tervezve, mert gyöktől leszakadt nyelvvel senki nem jut ki élve a metró alagútból, fél úton a vérveszteségtől összeesik és rövid időn belül papot kell hívni hozzá. Elég ez az egy példa ahhoz, hogy a sületlenség mellett, legalább brutálisak a csapdák - mert ez a kettő ugye jól kiegészíti egymást, mint annak idején a 3D -, a pár gyilkosság alatt a nyelvkitépés mellett akad még ember nyúzás, vércsapolás is, hogy az áldozatot széttépő szilánkesőt már szemrebbenés nélkül tekintse végig a néző, így evégett a gyengébb idegzetűeknek kimondottan nem ajánlott (direkt nem rakok be képet, a reklámokat már így le fogja tiltani a Google a szókimondó tartalom végett [dehogy cenzúra, dehogy], de a kiskorúak miatt mellőzöm inkább a csapdákról készült fotókat), ha eddig inkább a krimi vonal végett kedvelte a széria régebbi részeit, de utóbbi tekintetében még csúfosabban hasal el.
Ugyanis esetlenül csetlik-botlik másfél órán keresztül, dobálja be az erőltetnél erőltetettebb nyomokat, mintha egy Leslie Nielsen filmet néznénk, minden stílust és hangulatot mellőzve, egy teljesen értelmetlen és zavaros történetet ollózva össze, ami valójában teljesen érdektelen is, így mire a néző Zeke szintén ügyetlen és rosszul tálalt flashbackjeihez ér, már oly mindegy, főleg, hogy a Fűrész filmek történelmében első ízben biztosra kitalálható, hogy ki az aki az áldozatokat szedi, sőt nagyon hamarjában rájöhetünk és még figyelni sem kell hozzá, szintúgy a végső oltári nagy, atomrobbanásnak szánt, mégis röhejes csattanónál, amiből árad a veríték szag. Igazság szerint minősíthetetlenül borzalmas az egész és nem is értem, hogyan képzelte bárki is, hogy ezt el lehet adni, de erős a gyanú és fogadni is mernék rá, hogy egy meglévő B kategóriás sztorira húzták rá a Fűrész címet, hogy a franchise-zal adják el, mert fényévekkel lóg ki minden tekintetben a kánonból.
Kinek ajánlható ezek után? Ez a film végképp senkinek. Chris Rock majom pofákat vágva üvöltözik másfél órán keresztül mindenkivel, miközben az új Jigsaw percenként küldi neki az iránytűt, hogy „erre gyere, erre gyere”, de Rock mindenkit leanyáz és niggerez (BLM úttörő), majd, mint aki savanyú cukorkára harapott mutatja meg milyen kemény élete van neki, úgyhogy megint elkap valakit, akit elküldhet a nigger anyjába és még meg is rángatja a nyomaték kedvéért, hogy másfél óra elteltével becsetlik-botlik a végkifejletre, miután összeszedte volt kollégái testrészeit, majd a gyilkos várja: „Nem meg mondtam, hogy erre gyere?” - felkiáltással - „Legyél a barátom!” - téve hozzá a pajtáskodás szándékával, majd jöhet az ismerős dallam kicsit átírva, ZS kategóriás leleplezéssel, Fűrész filmeknél egy eddig sosem tapasztalt hatást érve el, legszívesebben röhögne az ember az egészen, de fizikai fájdalmat okozott ez a 93 perc, így nem megy. Totális Fűrész paródia, de a nyitva hagyott szál végett, majd biztosan érkezik valamikor egy újabb folytatás, amit már nem hiszem, hogy megnézek, mert a széria első öt részének rajongójaként már elfogyott az egyébként nem kevés türelmem. Az új epizód emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlan, aki egy részt sem látott belőle, az még lehet hümmög rá kettőt, de éppen ezért pont nem ezt kellene megtekinteni.
Műfaj: krimi horror
Műsoridő: 93 perc
Debütálás: 2021.
Rendező: Darren Lynn Boushman
Forgatókönyv: Josh Stolberg, Pete Goldfinger
Főszereplők: Chris Rock, Samuel L. Jackson, Max Minghella, Marisol Nichols, Richard Zeppieri
Zerko
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése