2019. március 30., szombat

Könyvmoly - Paul Ariés: A McDonald's gyermekei - A világ McDonaldizálódása


Felgyorsult globalizált világ, ehhez alkalmazkodó életvitel, ahol már a táplálkozásra sem jut idő, éppen ezért futószalagon vágják a mesterségesen előállított, egészségtelen hulladékot az emberek elé, ami már csak a megnevezésében maradt élelmiszer.

Eredetileg 2000-ben jelent meg a kötet, viszont tavaly kapott egy újrakiadást, azért kell ezt feltétlen megjegyeznem, mert ebből eredően nem a legfrissebb adatokra alapozza eszmefuttatását a szerző, ennek ellenére a McDonald’s hosszas múltjából volt mit szemezgetnie, sőt, sok minden nem is változott azon túl, hogy 20.000 helyett már 40.000 üzlet működik világszerte, Paul Ariés pedig nekigyürkőzött, hogy utánajárjon, minek köszönheti az üzletlánc a példátlan sikerét. A többrétű válasz magva, mindenképp a felépített rendszerben keresendő, ami kiválóan alkalmazkodik a változó világhoz és igazítja arculatát az üzletet ért támadások elhárítására.



Sajnos a szerző több-kevesebb sikerrel viszi csak véghez a válaszok felkutatását, előbbiek közé tartozik, hogy részletes betekintést nyerhetünk egy McDo üzletszabályzatába, milyen franchise rendszer alapján indult terjeszkedésnek Ray Kroc találmánya alapján, milyen szigorú szabvány, munka és minőségbeli előírások szerint működik az étteremlánc, összehasonlítva, hogy miben tér el egy moszkvai és egy Los Angeles-i étterem… semmiben, mivel az előírások szerint, grammra ugyanazt a szabványosított alapanyagokból, szabványos tömeg és méret szerint előállított hamburgert kapjuk, a szabványosított mosoly kíséretében a világ bármely pontján, egyedül az árak térnek el.

Ezek a struktúrabeli részletek rejtenek szép számmal érdekességeket, hogy behatóbban megismerjük a feltartóztathatatlanul terjeszkedő gépezetet, de ettől azért jobban érdekelné az olvasót a figyelemfelkeltő cím mögött meghúzódó és ígérgetett pszichológiai eszmefuttatás, hogy a cég milyen ráhatásokkal igyekszik a fogyasztót a pocsékolás, tékozlás és önpusztítás mezsgyéjére terelni, milyen trükköket vetve be az eladások feltornászására, miközben személyzetét „kasztrálja” és az infantilizmusba kergeti a részletesen kidolgozott fortélyaival, de ezen a téren egyfelől felületes, sokszor csak túlgondolt találgatásokba bocsátkozó rémképeket vetít ki a szerző, másfelől pedig beleragad egy olyan téveszmébe, ami végett ugyanazon gondolatok körül forog önismétlő módon, tükrözvén, hogy az elemzés meghaladja képességeit.

Vitathatatlan, hogy számos érdekes és elgondolkodtató információ birtokába juthatunk a könyv által, ám nagy részére mégsem ez jellemző, erőszakosan csap át a McDonald’s sátánizálását hirdető, több esetben erős túlzásokba, sarkításokba, és belemagyarázásokba mászva, számos alkalommal akár önmagának is ellentmondva az író, körmondatait az áltudományosság elsődleges ismérve szerint fogalmazva értelmezhetetlenné, amikor ő maga sem tudná megmondani, hogy mit is szeretett volna mondani. Jó üzlet McDo-ról könyvet írni, azt elhiszem, főleg egy figyelemfelkeltő címet biggyesztve a borítóra, de ezt 250 oldal helyett, 100-ban is meg lehetett volna oldani, mert a felsorolt hibák mellett, számos alkalommal fut, már-már szuggesztív módon az önismétlésbe és semmit mondásba, az pedig tényleg elképesztő, hogy egy hamburgerbe vagy egy reklámba mennyi mindent lehet belelátni, mindenféle megalapozottságot nélkülözve, csupán az írói fantáziára hagyatkozva, de a pszichológia hangzatos tudományával felcímkézve.

A könyv magyar nyelvű kiadásának megítélését tovább súlyosbítja, hogy ilyen hányaveti kiadással még nem találkoztam több száz könyv között sem, minden oldalra jut egy elgépelés, helyesírási hiba, hibás ragozás, hibás fordítás, ékezetek hiánya, téves írásjelek alkalmazása, ténylegesen olyan gyakorisággal, hogy még csak érzékenynek sem kell lenni, erre, hogy kifolyjon tőle az ember szeme. Annak ellenére, hogy akad egy-két érdekes fejezet és új ismeret a könyvben, helyenként nagyon jó megközelítéssel, összességében tekintve csak azt tudom mondani, hogy még véletlenül se vegye meg a téma után érdeklődő a kötetet, de még csak elolvasni sem érdemes, a magyar kiadás hanyagsága pedig botrány értékű, ahogy hemzseg a hibáktól. Érdemesebb lett volna a könyv témájához szorosan kapcsolódó globalizációra és az ezzel kapcsolatos szociológiai tanulmánnyal bővíteni a kötetet, kiterjeszteni a témát az önismétlés, demagógia és megalapozatlan fantazmagóriák helyett, éppen ezért inkább ajánlom megtekintésre a Super Size Me-t, ha még nem láttátok volna és érdeklődtök a téma iránt, mert mindenképp lényegre törőbb és érdekesebb, ezt a könyvet pedig messziről kerüljétek.
Zerko

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése