Ami a sorozatba már nem fért bele, mégis kellett, mint egy falat kenyér.
A Breaking Bad öt évadjáról az ismertetőt itt szemlézhetitek, ha kimaradt volna a sorozat és annak bemutató cikke, amiben a tőlem telhető módon igyekeztem meghozni a kedvet minden idők egyik legkiválóbb maffia thrillerének megtekintésére, márpedig feltétlenül a 62 epizóddal érdemes indítani, különben az egész estés film önmagában értékelhetetlen és egy fabatkát sem ér, kizárólag a széria kedvelői számára szolgáltatta hat év elteltével azt a végső lezárást, aminek már nem jutott hely az egyébként is megemelt epizód számmal bíró utolsó etapban. Éppen ezért igyekszek minden spoilert kerülni, mert nyilván nagyobb halmazt alkothatnak azok, akik a mai napig nem, vagy csak részben látták Vince Gilligan filmtörténelmi alkotását, ami még a műfaj kedvelésének hiányában is olyan kemény függőséget képes kiváltani, mint a Walter White és Jesse Pinkman által kutyult meth kristály.
Hat évet kellett várni, hogy a még annak idején a televízióban vetített, és éppen ezért annak időpontjaihoz igazodni kényszerülő közönség elnyerje a végső lezárását ennek a kultikus sorozatnak, remekül példázva, hogy mennyit változott a világ ennek a röpke éveknek a lepergése folyamán, hogy már egy streaming platformon debütált a két órás film, amit a széria fő kreátora, Vince Gilligan egyértelműen egy epilógusnak szánt. Éppen ezért sok töprengésnek nem is engedhet teret az indíttatásának felfejtése a film elkészítésére, mert szembeötlő, hogy az évek teltével és múltával, őbenne is feltámadhatott egy hiányérzet, azaz lenne még egy csekély elmesélni valója Jesse Pinkmanről, de véleményem szerint fokozottabban lehetett jelen az a felismerés, hogy a széria utolsó epizódja túlzottan drámaira és megrázóra sikerült, aminek levezetésére és feloldására már nem jutott további műsoridő, márpedig ez feltétlenül pótlást igényelt.
A sorozatot ismerők számára joggal merülhet fel a kérdés, hogy két órában vajon meg lehet-e valósítani Jesse Pinkman kálváriájának kifuttatását, hogy ezt a meglepő lezárást követően valami happy end féleséggel legyen kiengesztelve a közönség, mert bármennyire is remekeltek és voltak ütősek az utolsó epizódban lepergő végső képkockák, mindenkiben hátrahagyott némi űrt, hogy valami még nem lett elbeszélve, de főképp az, hogy maga a sokkhatás nem lett feloldva, és ez a fajta döbbenet benne ragadt a nézőben, amíg Gilligan fel nem ismerte az évek teltével, hogy bizony megérdemelne egy méltóbb lezárást az elbeszélése, így hát az El Camino nem szól másról, minthogy elmesélje, amit még el lehet mesélni, miközben apránként, de mesterien feloldja a hátrahagyott, pozitív értelemben vett kellemetlen érzeteket, és ezért nem is szabad semmi többre számítani, mint egy dupla epizódos outróra.
Ezek márpedig azon események voltak, ahogy Jesse nem csekély véráldozat révén szabadult az embertelen körülmények között eltöltött rabszolga sorsából, ahogy egy Chevrolet El Caminóval átszakította börtönének utolsó bástyáját és kiült arcára az a fajta életöröm, amit meth függőként még sosem tapasztalhatott, mivel egész eddigi létezését semmibe vette, ahogy fizikális, lelki és mentális problémáival küszködve, örökösen az orosz rulettet pörgette. Ez a történet csak is róla szól, hogy mi történt vele a rabszolgasorban töltött időszakban, majd a szabadulását követően hogyan varrta el a személyét érintő szálakat Walter White drogbirodalmának hátramaradt mocskában.
De elsősorban személyéről, ahogy számos visszaemlékezés révén igyekszik feldolgozni a vele történteket egy új élet kezdetének reményében, számos olyan flashback jelenetbe ágyazva erőmerítését, melyek mindvégig ott voltak az epizódok során, csak nem a közönség tekintete előtt zajlottak - mint Jesse és Mike szövetkezése Walterrel szemben -, és olyanok, melyek utólagosan nyertek beillesztést az idővonalba, a cselekmény eddig elzárt részeként létezve. Emellett a szálak elvarrása messze háttérbe szorul, Gilligan közel sem hozva a Breaking Badre jellemző szövevényes, fordulatokkal teli cselekményét és konfliktusait, mert itt a mindennek a kifuttatása a cél, a múlt számos eddig elfedett és érdekes mozzanataiból építkezve és indítva meg a maga vendettáját, ahogy Jesse elrendezi a személyét érintő dolgokat, miközben a többi szereplővel kapcsolatban csak fel-fel sejlenek apró információk.
A Breaking Bad évadról évadra történő mesteri építkezését követően pontosan erre számítottam, hogy a film valójában egy dupla epizódos lezárásként fog szolgálni, ami a fent említett hátrahagyott érzeteket feloldja a közönségében, ezzel elnyerve méltó befejezését ez a fordulatai révén teljesen kiszámíthatatlan, feszült és lebilincselő történetet elmesélő, különleges maffia thriller sorozat, a záróakkorddal teljes egészében kikerekedve Walter White és Jesse Pinkman alvilági története és egyben szezonról szezonra kibontakozó zseniális karaktere.
Ahogy említettem, önmagában teljesen értékelhetetlen a film és senkinek sem ajánlott, viszont a Breaking Bad/Totál szívás kedvelői számára kötelező darabnak számít, mert ezzel válik teljessé a széria és nyeri el a valódi fináléját, szemlélője pedig annak a drámai sokkhatásnak a feloldását, amit az utolsó epizód hátrahagyott, valamint betölti azt az űrt, ami tudvalevően nem került a film megszületéséig elmesélésre, ezzel apránként kifuttatva és véglegesen le is zárva Walter és Jesse történetét, hogy az kerek egészében nyerje el a megérdemelt formáját. Akinek viszont kimaradt volna a sorozat, annak továbbra is csak ajánlani tudom, hogy pótolja, majd csapja mellé a filmet is, ami kizárólag azzal karöltve nevezhető egy remek alkotásnak, számomra csupán egyetlen egy ponton okozva csalódást, mert személy szerint vártam valakinek a visszatérését, de ugye a Breaking Bad sosem az igazi happy endek, hanem inkább a zseniális intrikák, a döbbenetes fordulatok és a véráztatta drámák földje volt, ahol ami megtörtént, az úgy is marad, és valahol jól is van ez így, mert sok mindennek élét csorbította volna ez a fajta nagy feltámadás.
Műfaj: maffia thriller
Műsoridő: 122 perc
Debütálás: 2019.
Rendező: Vince Gilligan
Forgatókönyv: Vince Gilligan
Főszereplők: Aaron Paul, Jonathan Banks, Matt Jones, Charles Baker, Todd Terry, Julie Pearl, Larry Hankin, Bryan Cranston
Zerko
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése