Gondolkodtató - Szabad a pálya, avagy a kínai kapunyitási pánik

Kína, a maga 1,3 milliárdos lélekszámával, a világ legnagyobb népességgel rendelkező állama, így nem meglepő, hogy a gigavállalatok élet-halál harcot vívtak, amikor az ország kaput nyitott a nyugati vállalatok felé, Hong Kong bekebelezését követően. Egy dolog viszont tiltólistán maradt, a videojátékok.

13 év elteltével elérkezettnek látta a kínai kormányzat, hogy ezt a tilalmat feloldja és engedélyezze a konzolok, kiegészítők és játékok forgalmazását a lakosság körében, aminek következtében egy gigantikus piac nyílik meg a Sony, Microsoft és Nintendo trió előtt.



A tilalom ellenére azért hozzá lehetett jutni illegális utakon a szórakoztató eszközökhöz, ám ezek nehéz beszerezhetőségük végett, igen magas árral rendelkeztek, a lebukás veszélye pedig felbecsülhetetlen értéket képviselt, ismerve a kínai kormányzat szigorú büntető törvénykönyvét.

(A "halálgyárnak" is nevezett Foxconn kívül...)

A tilalom feloldásának nem sok előzetes visszhangja volt, a még januárban kiszivárgó pletykákat leszámítva, ennek ellenére mégis várható volt a lépés ennyi idő elteltével, hisz óriási potenciállal rendelkezik ez a szórakoztató iparág, hisz napjainkra a videojátékok kereskedelme messze megelőzte e zene és filmipar bevételeit.

(...és belül.)

Talán a sors fintora volt, hogy a három konzolgyártó cég gépeit mind Kínában, egy adott üzemben, a leginkább tömeges öngyilkosságairól elhíresült Foxconn-ban készítik, ám ennek ellenére az ország ilyen terű szórakozás nélkül marad és csupán a PC, valamint mobiltelefon platformra hagyatkozhat. Kínának idő kellett, mire a modern társadalmat képes volt alapos cenzúra alá venni és egy szisztematikus ellenőrzéssel kiszűrni minden olyan elemet, ami káros, romboló hatással lett volna az uralkodó kommunista pártra. Most viszont elérkezettnek látták az időt, hogy beengedjék a világ leginkább tőkeerős szórakoztató iparágát, hogy további dollár milliárdokat profitáljanak belőle, mely gazdaságuk színvonalának emelését vonja maga után a rivális országokéval szemben.

Ez két dolgot is felvet. Az egyik, hogy egy roppant magas létszámmal rendelkező fogyasztói társadalom csatlakozik a piachoz, mely döntő befolyással lesz az igények terén. Kína a 13 éve kezdődő reformpolitikájának köszönhetően a világ leggyorsabban fejlődő államává lépett elő, ahol a lakosság létszámában egyre gyarapszanak a tehetősebbek aránya, akik egyre több, korábban luxusnak számító dolgot engedhet meg magának. Ha az 1,3 milliárd embernek csupán töredékét, egy reális 5%-kot veszünk, akkor is 65 millió emberrel kell számolni, akiknek jelentős befolyása lesz arra, hogy a videojátékok fejlődése milyen irányt vegyen.

A másik érdekessége a dolognak, hogy bizonyára mindenki emlékszik a NES korszakban felbukkanó és a mai napig jelen levő sárgakazettás gépekre, melyek a Nintendo masináját és játékait másolta le. Nincs rá semmi garancia, hogy ez ne ismétlődjön meg és okozzon súlyos károkat, esetleg sodorjon csőd szélre konzolgyártókat (gondoljunk csak bele, mi lett volna a Sonyt még egy ilyen fenyegetés is érte volna 2007-2008 környékén), hisz jóval nagyobb volumenű üzletekben, mint a hadiipar, nem képesek Kínát kordában tartani, amire a legjobb példa, hogy az ázsiai ország nem képes hozzájutni megfelelő technológiai szintű vadászgépekhez, aminek oka nem az ország felfegyverzésétől való félelemben rejlik, hanem, hogy még legjobb barátjuk, Oroszország is tart attól, hogy Kína lemásolja a technológiát aminek birtokába jut, és önálló gyártásba kezd. Ez a feltevés rendesen meg van alapozva, hisz Kína nem tett mást az elmúlt 64 évben, mint a nyugati találmányokat lopta el és másolta sorozatosan.

A tomboló illegális szoftvermásolás pedig egy újabb próbatételt képviselhet a kiadók és fejlesztők részére, hisz a Sony annak idején a PlayStation 2-vel bepróbálkozott a piacon, ám nem volt képes profitot termelni az említett jelenség végett, így hát kénytelen volt a veszteségeket lenyelni és szép csendben kivonulni.

Viszont ez roppant egyszerűen kiküszöbölhető, és azt hiszem ez a kormányzat ínyére is válni fog, hisz a Microsoft nemrégiben jelentette be, hogy a BestTV-vel közösen alapítottak egy céget, E-Home Entertainment Development néven, mely egy kizárólag a kínai piacra szánt konzol gyártásával foglalkozik. Azt hiszem így a redmondiak és a kínai kormányzat is nyugodt lehet, míg előző a másolásvédelem végett (kizárólag kínai régióban használható a konzol), míg utóbbi a beépített cenzúra lehetőségek végett. A Microsoft számára külön bónusz, hogy kínai tőke áramlott a vállalatba, méghozzá 51%-os arányban, ami mindjárt az állam érdekét is tovább fokozza, hogy ne történjék illegális másolatok gyártása a szoftverek terén sem, éppen ezért az ezt büntető törvényeket brutális szinten súlyosbították, de a konzol építkezni fog a felhőalapú tartalomszolgáltatásra is. Kína eljutott arra a pontra, mint a Szovjetunió a Tetris megjelenését követően, hogy felismerte az üzletben rejlő hatalmas tőkét, ám ennek kiaknázásához védelmet kell biztosítani annak számára.

A kérdés, hogy ez vajon megoldást jelent-e arra is, hogy a kínai tömeg befolyása semleges maradjon a nyugati piacon történő játékfejlesztések kapcsán? Igen, hisz az ázsiai ország külön cenzúrázott tartalmat fog kapni a nyugati játékokból (lásd a Németországban megjelenő cenzúrázott náci témájú játékokat), az esetleg felmerülő külön igényeket (gondolok itt az olyan eltérésekre, mint egy nyugati és egy japán RPG) pedig a korábbiakban tapasztalt módon fogják kielégíteni, azaz, hogy világszerte terítik a játékot, annak ellenére, hogy az kimondottan ázsiai ízlésvilágnak készült.



Természetesen a kínai vélemény jelen lesz minden más téren, mint ahogy jelen van az angol, német, francia, spanyol vagy egyéb más is, és bizony nekik is lesz beleszólások, hogy a következő Call of Duty vagy Battlefield milyen irányt vegyen, ugyanakkor közismert a kínai játékosok kreativitása, mely jelentősen gazdagíthatja a videojátékos kultúrát akár ezen a téren, vagy modok, pályaszerkesztések és egyéb mások terén.

(Funstation 3... a jövő még érdekesebb dolgokat tartogat.)

A kínai piac megnyitása egy igen komoly potenciált hordoz magában, egy dollár milliárdokat rejtő ország feltérképezése, ami bevételnek, ha csekély töredékét is fordítják a konzolgyártók és játékfejlesztők innovatív fejlesztésekre, akkor komoly nagyságrendekkel növekedhet e szórakoztatóiparnak a fejlődése. Tehát a kínai piacra történő belépés veszélyei a megfelelő előkészületeknek köszönhetően szertefoszlottak, és elméletben pozitív vonzatai lehetnek. A kérdés, hogy mi fog ebből megvalósulni a gyakorlatban. Mindenestre érdekes lesz végignézni ezt a folyamatot, a többi konzolgyártó (Sony, Nintendo) lépéseit pedig még inkább.

Zerko