Mozgókép - A texasi láncfűrészes mészárlás (2022) kritika

A nyugdíj korhatárt átlépő Bőrpofa ismét szolgálatba áll.

Csapatnyi vállalkozó szellemű fiatal a texasi Harlow szellemvárosába utazik, hogy egy új paradicsomot hozzanak létre, ám meglepetésükre a vásárolt város árvaháza nem áll üresen, ezért annak idős lakóját kilakoltatással fenyegetik, közel sem sejtvén, hogy ő tartja kordában az évtizedek óta a falak között rejtőzködő Bőrpofát.

Ide képzeljetek egy sóhajt, amivel kissé unottan indítok, mint ahogy a film megtekintését is, annak ellenére, hogy A texasi láncfűrészes mészárlás a kedvenc horror sorozatom, csak már az eredeti széria is igen hullámzó színvonalú volt, hogy hosszas időre szögre akasszák a láncfűrészt, mígnem 2003-ban érkezett egy újragondolt és zseniális remake (volt egy összefoglalóm az összes epizódról, csak azt linkelem be), majd kapott három évvel később egy még egészen jó - de már a remake nyomdokaiba nem érő - előzményfilmet, hogy utána hosszabb-rövidebb kihagyásokkal gyalázatos produkciókkal szúrják ki a széria kedvelőinek a szemét, éppen ezért is ültem előítéletekkel a film elé, de már most leszögezem, hogy pozitívan csalódtam.

Persze ez nem jelenti azt, hogy valami fantasztikum született volna, mert már a felütés is sántít - vagy inkább csak kúszik-mászik -, mert a 2013-as Örökséghez hasonlóan, ismételten az első 1973-as részhez kívántak egy folytatást összehozni - összesen már harmadjára kap folytatást -, csakhogy ezúttal ugrunk egy nagyot az időszalagon és 50(!) azaz ötven (!!) évvel a mészárlás után találja magát a néző, más néven, napjainkban, amivel az az egyetlen probléma, hogy ha feltételezzük, hogy Bőrpofa - márpedig ez az a Bőrpofa - akkor csak 20 éves volt… akkor mostanra már a 70-et tapossa, és bár nem roncsolta szervezetét a mindennapos munkahely látogatás - ahogy a dohány dobozokon van figyelmeztető felirat, úgy a munkahelyekre is ki kellene tenni - azért hetven, de jó indulattal hatvanhat-hét évesen már nem így rángatja az ember a láncfűrészt és nem ilyen fizikummal rendelkezik, de főleg továbbra sem golyóálló.

Valójában ennek a filmnek az esetében nem ezen van a hangsúly, csak egyből szembeötlik a dolog a többi sületlenséggel együtt, mely mind arról tanúskodik, hogy az írók, ahhoz hogy összehozzák a saját általuk megálmodott történetet, bizonyos dolgokról egyszerűen nem vettek tudomást, ugyanis a felállás az, amit a bevezetőben felvázoltam, annyival kiegészítve, hogy a nagyobb volumenű mészárszék érdekében érkezik még egy busznyi befektető is, Bőrpofa gondozójának - mint a kisállatoknál: gondozó, gyakorlatilag a néni házi kedvence volt - a halálával pedig elszabadul a pokol. Mi van a klán többi tagjával? A filmtörténelem legbotrányosabban színvonaltalan darabja, az 1986-os Halálbarlang című második rész, annak idején erre építkezett és szerepeltette a klán többi tagját, akik valóban életben is maradtak az első rész befejezésénél, tehát mit is keres itt az idős nőszemély, akinek az árvaházában állítólag felcseperedett a kis Bőrpofa, de még jobb kérdés, hogy a semmi közepén ezek ketten hogy az istenben maradtak életben, mert ha még az amerikai posta ilyen kiválóan is működik, hogy a sivatag kellős közepére is kézbesíti a nyugdíjat, a Walmart már nem hiszem, hogy ilyen távolságokba házhoz szállítana, de mondjuk az is furcsa volt, hogy az 50 éve befalazott láncfűrész ilyen makulátlan állapotban működött tankolás nélkül...

Eszméletlen sületlenségeket halmoztak össze az írók, és az olvasó már tisztában lehet vele, hogy nem éppen lebilincselő az alkotás, ha a film közepette ilyeneken gondolkodik az ember. Olvastam pár véleményt mielőtt belevágtam volna, hogy felkészüljek - főleg a 2017-es Bőrpofa után - és több helyütt is a pergős cselekményt és a sallangmentességet dicsérik, ami csupán részben igaz, mert lassan és erőltetetten indul az egész sztori, helyenként roppant kínos, gagyi jelenetekkel fűzve a drámát, de aztán mégis egy a sorozat viszonylatában kellemes történet kerekedik ki a drámai vonalon, amíg a horror szálon valóban peregnek a látványosabbnál látványosabb, és brutálisabbnál brutálisabb jelenetek, überelve minden korábbi mészárlást, igaz pengeélen táncolva, de mindig megtartva a jó ízlés határait és nem válva öncélúvá, mint elődje, és valóban, a Gonosz halott remake után pontosan erre számít az ember az alkotóktól, csak ameddig az egy természetfeletti, azaz bármilyen meredek jelenetet is megengedő történet volt, addig itt a nyers valóságnak kellene szerepelnie, ehelyett szemen köpi a fizika törvényeit és az emberi anatómiát - Bőrpofa is teljes mértékben golyóálló - a látványparádé végett, ennek köszönhetően nyeklik-csuklik mindenki, mint a rongybaba és szakadnak a végtagjai már egy rángatástól is, a mély artériás sérülésekkel viszont elvannak, amíg a forgatókönyv megkívánja, ennek végeredménye pedig, hogy nem csak az első rész történetére, az alapokra, a stílusra, hanem az égadta világon mindenre fittyet hány.

A kérdés az, hogy megéri-e mindez, azaz tud-e szórakoztató lenni végezetül? Igen, kompromisszumokkal, de tud, és nem is kis mértékben, mert mindez kiváló kameraállásokkal és vágásokkal operáló, remek hangulattal bíró rendezésbe van csomagolva, miközben könyörtelenül brutális és feszült. Kimondottan jót tett a szériának, hogy a Lionsgate elveszítette - egyszerűen nem tudtak mit kezdeni vele, csak szétgyalázták - a jogokat, és a Legendary pedig felvásárolta azt, mert az elmúlt 16 év legjobb epizódja lett, még annak ellenére is, hogy a szintén nyugállományú Sally Hardesty is már egyfajta paródia jelleggel tér vissza bosszút állni, mert bármennyire is vérmes az öregasszony, csak töketlenkedik, olyan indokolatlan és elfuserált jeleneteket szülve már megint, melyek teljesen abszurdak, mint ahogy minden más karakter esetében előfordulnak ezek, mert amikor futniuk kéne, akkor várják a halált, amikor lőni kéne, elkezdenek filozofálni…

Nehéz helyzetben vagyok ismételten az ajánlás tekintetében, de mostanra már mindenki tiszta képet kaphatott erről az epizódról. Ami bizonyos, hogy az alkalmi horror nézők, ha most kóstolnának bele a szériába, akkor ne ezzel, hanem a 2003-as remake-kel tegyék, mert ez páratlanul véres és brutális lett, másutt meg röhejes, a széria kedvelői számára viszont igazi felüdülés lesz a hányattatott sorsú sorozat legújabb darabja, ennek ellenére pont ők nem lesznek elégedettek, annál inkább ajánlható a slasher filmek kedvelőinek, valószínűleg ők fognak a legjobban szórakozni. Messze, nagyon messze van a minőségi darabtól, de mint említettem, az elmúlt 16 év legjobb epizódja lett, és ez le is írja, hogy milyen mélyre süllyedt a sorozat.

Műfaj: slasher horror

Műsoridő: 83 perc

Debütálás: 2022.

Rendező: David Blue Garcia

Forgatókönyv: Chris Thomas Devlin, Fede Alvarez, Rodo Sayagues

Főszereplők: Sarah Yarkin, Elsie Fisher, Mark Burnham, Jacob Latimore, Moe Dunford, Olwen Fouéré

Zerko