2023. augusztus 13., vasárnap

Mozgókép - A takarítónő 1-2. évad kritika


A maffia takarítója.
Thony egy illegális boksz mérkőzésen szemtanúja lesz, ahogy a várost uraló fegyverkereskedő Hayaknak a fia hidegvérrel végez a szervezővel, mivel tetemes pénzt veszített a sikertelen bundázáson. Lelepleződve kényszerhelyzetbe kerül, és nem csupán saját, hanem haldokló fia érdekében is felajánlja szolgálatait a maffia számára, hogy orvosi ismereteit bevetve, képes minden nyomot eltüntetni a tetthelyekről. Hayak jobb keze, Arman látván a nő szakértelmét, belezsarolja egy jobban fizető állásba, hogy a nő eltüntesse az alvilági szervezet nyomait, idővel a férfi és a nő közötti kapcsolat egyre nyíltabbá válik, Armand tudomást szerezve a nő haldokló fiáról, segédkezet nyújt számukra, hogy a megfelelő kezelésben részesülhessen, ám eközben az FBI is szemet vet a nőre, Garrett besúgóként akarja felhasználni, hogy Armandot börtönbe juttassa. A nő ismét patt helyzetbe kerül, az alvilág által életének kioltásával, az FBI által pedig a kitoloncolással és fia elvesztésével zsarolva, nem mellesleg azt a személyt kell elárulnia, aki fia életéért küzd.
Vannak időszakok, amikor éppen nincs tudomásom egyetlen jó sorozatról sem, éppen ezért elkezdődik a tallózás, majd a random film választás, amivel nagyobb eséllyel lehet időt fecsérelni, mint kellemes élményekkel gyarapodni. Így volt ez a takarítónő esetében is, mármint a tallózás és a fennakadás az adatlapon. Elsőre a béna cím szúrt szemet, a borító sem túl megnyerő, a szűkszavú leírás sem sejtet semmi érdekfeszítőt, de mondom, valamiért itt megakadtam, adok neki egy esélyt, és ezzel összejött a legjobb véletlenszerűen kiválasztott sorozat, aminek végére érve, legszívesebben elölről kezdeném.

A nagy pénzrablás első évada óta nem találkoztam ennyire lebilincselő, feszült és izgalmas maffia/bűnügyi sorozattal, ami bővelkedik a drámában is. Egészen különleges alkotássá állt össze, ahogy némi szappanopera jelleggel is beoltották, folyamatos, de mindvégig a történet szövögetés logikus mezsgyéjén haladó fordulatokat produkálva, ahogy Thony egyik kényszerhelyzetből verekszi át magát a másikba, de a bajok körülötte folytonosan csak tetéződnek, örökösen meglepetésekkel szolgálva a sztori, melynek cselekménye, csak annyira sikeredett pergősre, hogy körülbelül három epizódban van annyi tartalom, mint más sorozatok egy egész évadában, ezt támasztja alá, hogy a fent leírt történeti vázlat, csupán az első két epizód, és egészen messzi, beláthatatlan messzeségbe megy el a sztori.
Ritka módon már az első epizód felkeltette az érdeklődésem, hogy ennek a sorozatnak még időt sem kell majd hagyni, hogy beinduljon, a harmadik epizódnál pedig fel is lépett a vákuumhatás, így még a kifejezetten türelmetlenebb nézőket is hamar megnyerheti magának. Ez a kombináció egy egészen különleges hatást képes elérni azok számára, akik nyitottan állnak a sorozatok fogyasztásához. Annak ellenére, hogy cseppet sem vonzódok a műfajhoz, azt kell mondanom, hogy a fent felsorolt jellemzőivel egy kifejezetten különleges és emlékezetes szériát szemlélhettem, ami nálam a legjobbak közé került be, és ehhez nagyban hozzájárul, hogy nem csupán az egyre sebesebben gyűrűző konfliktusnak van egy precízen felépített folyama, hanem kiváló, megosztó karaktereket írtak a történethez, melyeket remek színészek keltenek életre, és ami a magyar nyelvű verziónál lényeges, ezúttal a legjobb szinkronhangokat és színészeket válogatták össze, ami nem csak megőrzi, de még emel is a sorozat színvonalán.
Egyedüli hibája, hogy a második évad közepén történik egy ülepedés, becsúszik némi mesterkélt hatás a bonyodalmak szövögetésében, viszont ez is csak az előzmények színvonala végett tűnik fel, hogy pár epizód lekúszik egy standard szintre, hogy utána annál feszesebb tempóban zakatoljon a végkifejlethez, egészen érdekes, nagyon jól eltalált lezárást nyerve a két évad - főleg, hogy a karakterek megítélése is változhat -, ami egy tényleges befejezést nyert, és jelenleg nincs is kilátásban a folytatás lehetősége. Amondó vagyok, hogy nem is kellene, mert így kerek, egész a történet.
Mindig az igazán jó sorozatokat nehézkes ismertetni, jellemezni, A takarítónővel nagy bajban is voltam, hogy véletlen se zengjek ódákat, de mégis átadjam, hogy véleményem szerint egy magával ragadó és kivételesen jó filmről van szó, amit bátran merek ajánlani akárkinek, de ehhez elengedhetetlen a műfaji nyitottság, mert mint említetten, egy maffia, dráma, csekély thriller, minimális akció hibridről van szó, ahol precízen mérték az összetevőket, hogy minden a helyén legyen - és ne kövesse el azt a hibát, mint A nagy pénzrablás második évada -, majd némi szappanopera jelleggel oltották be, hogy még feszesebb tempót diktálhasson.

Műfaj: bűnügyi dráma
Műsoridő: 1. évad: 10 x 45 perc, 2. évad: 12 x 45 perc
Debütálás: 2022.

Rendező: Milan Cheylov, Marisol Adler, Marie Jamora, Jon Amiel, Kenneth Biller
Forgatókönyv: Miranda Kwok, Celena Cipriaso, Charli Engelhorn, Melissa Carter, Eddie Serrano, Denise Hahn, Ross Knight, Michael Notarile
Főszereplők: Elodie Yung, Adan Canto, Oliver Hudson, Martha Millan, Eva De Dominici, Navid Negahban, Naveen Andrews, Liza Weil

Zerko

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése