2012. december 22., szombat

Mozgókép - A dolog (2011)


A nagy felfedezések mindig a véletlennek köszönhetőek, így akadnak rá a norvég kutatók a jégberejtett idegen űrhajóra, majd pedig a pár méterrel arrébb megfagyott űrutasra. Kate Lloyd paleontológust kérik fel, hogy utazzon el az elszigetelt kutatóállomásra, hozzák felszínre az idegent és végezzenek rajta egy gyors tanulmányt. A történelmi felfedezés sikeressége közben senki nem sejti, hogy az űrlényben egy másik idegen faj, egy vírus lakozik, mely képes leklónozni gazdatestét.
A fertőzést szabadjára engedve, az beférkőzik az emberi faj soraiba, hogy mindenkivel végezzen a zárt csoportban, aki csak megsejti valódi kilétét, hogy sikeresen kiszabaduljon a külvilágba, ahol már képtelenség lenne megállítani. Kate az egyetlen, aki rájön a vírus fondorlataira és képes felismeri azon ismertető jegyeket, melyek révén ki tudja szűrni a fertőzött egyéneket, de ő sem lehet bizonyos ennek hatékonyságában és a legkisebb hiba is mindenki halálát jelentené.
A kutatók elszigetelt csapata két csoportra oszlik és megkezdődik a harc a lappangó végzet leleplezésére, miközben a bizalom csupán a levegőben lógó fogalommá válik, hisz nem lehet tudni, ki lesz a következő áldozat, aki mindannyiuk halálát rejti magában. 
Az eredeti ’82 -es film előzményének bejelentésekor a rajongók teljes joggal hördültek fel, félelmüknek hangot adva, hisz napjainkra cseppet sem jellemző, hogy a minden korábbinál profit hajhászóbbá vált filmgyárak képesek lennének színvonalas előzményt alkotni a legendás horrorhoz, mely a mai napig egyedül áll az általa boncolgatott témával. 
Az előző bekezdés tudatában azt kell mondjam, hogy a lehető legjobban sült el az előzmény film. Persze ez nem jelenti annak tökéletességét, hisz messze elmarad hangulatában a Carpenter féle eredetitől, de ez várható is volt. Minden erőfeszítés ellenére érződik a gyorstempó, a hangulatkeltő elemek hiánya és Heijningen fogyatékossága ezen a téren (a gyenge CG animáció mellett már szemet is lehetne hunyni).
Egyedül a film utolsó pár perce, a kutya üldözőbe vétele tudja átadni azt a hangulatot -de ez teljes mértékben- mely Carpenter filmjét teljes mértékben uralta. Érthetetlen miért nem lehetett volna ezt teljes egészében megvalósítani ha itt sikerült, bőven elfért volna további 10-15 perc, melyet elosztva a filmben, felhasználhatták volna a kellő borzongás megteremtésére.
Azt továbbra sem tudjuk, hogy a vírus milyen úton-módon terjed, de épp ez a lényege a történetnek, hisz onnantól kezdve megszűnne a kiszámíthatatlanság keltette feszültség. Megjegyzem, ez sem a legtökéletesebben sikeredett, ami főként a jellegtelen karaktereknek köszönhető a gyenge cselekmény és rendezés mellett. Kissé félkész és összecsapott érzetet kelt, melyet tényleg az utolsó perc ment meg attól, hogy az emberben még inkább elhatalmasodjon ez az érzés. Messze nem színvonalas, de közel sem botrányos. Aki pedig nem ismerné az eredetit, vagy nem népesíti annak rajongói táborát, az még remekül el is szórakozhat rajta. Pozitív értelemben.

Műfaj: horror
Műsoridő: 103 perc
Debütálás éve: 2011.

Rendezte: Matthijs van Heijningen Jr.
Forgatókönyv: John W. Campbell Jr., Eric Heisserer, Ronald D. Moore
Főszereplők: Mary Elizabeth Winstead, Joel Edgerton,  Ulrich Thomsen, Eric Christian Olsen




Zerko


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése